Ontario (Oregon)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Ontario (egyértelműsítő lap)
Ontario
Mottó: „Where Oregon Begins”
(„Ahol Oregon kezdődik”)
Közigazgatási adatok
Ország Amerikai Egyesült Államok
ÁllamOregon
MegyeMalheur megye
Alapítás éve1899
PolgármesterRonald Verini
Irányítószám
Lista
97914
Körzethívószám541
Népesség
Népesség11 645 fő (2020. ápr. 1.)[1]
Népsűrűség848,8 fő/km²[2]
Földrajzi adatok
Tengerszint feletti magasság655 m
Terület13,39 km²
IdőzónaMST (UTC−7)
MDT (UTC−6)
Azonosítók
GNIS
GeoNames5744166
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 01′ 37″, ny. h. 116° 58′ 07″Koordináták: é. sz. 44° 01′ 37″, ny. h. 116° 58′ 07″
Elhelyezkedése Malheur megyében és Oregonban
Elhelyezkedése Malheur megyében és Oregonban
Ontario honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Ontario témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Ontario az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, Oregon állam Malheur megyéjében, a Kígyó-folyó mentén, az idahói határ mellett, Portland és Salt Lake City között félúton, az Interstate 84-től(wd) nem messze helyezkedik el, egyben a megye, és Kelet-Oregon Nyugat-Kincsvölgy néven ismert területének legnagyobb városa is. A 2010. évi népszámláláskor 11 366 lakosa volt. A város területe 13,39 km², melynek 100%-a szárazföld.

A település az oregoni Malheur és az idahói Payette megyét magában foglaló ontariói agglomeráció fővárosa.

Történet[szerkesztés]

Ontariót 1883. június 11-én alapította William Morfitt, Mary Richardson, Daniel Smith és James Virtue. 1884 márciusában Richard Welch megalapította az első postahivatalt. Az Ontario nevet Virtue adta a kanadai tartomány után. Joseph Morton a várostól egy kilométerre délre Morton településen egy új intézményt hozott létre, melynek vezetőjévé Oscar Scottot nevezte ki. A területért folyó versenyben az előbbi négy üzletember kerekedett felül, ráadásul Morfitt elintézte, hogy a városnak vasútállomása is lehessen. Mivel mindenki tudta, hogy előbb-utóbb megépül a vasút, Oliver Scott bezárta mortoni hivatalát és a mai város területén szállodát nyitott, később pedig Ontario postamesterévé is kinevezték.

Az Oregon Short Line Railroad személy- és tehervonala 1884 végén érte el a várost, ami így tovább növekedhetett. Hamarosan az állam keleti felének marhatenyésztő telepeiről a nyugati partra Ontario érintésével juttatták el az árut. Nemsokára Ontario lett az USA nyugati régiójának legnagyobb kereskedő-központja, a Nevada- és más csatornák megépültével pedig a virágzó mezőgazdaság és az export még tovább növekedhetett.

A település 1899. február 11-én kapott városi rangot.[3]

A második világháború során Elmo Smith polgármester engedélyezte, hogy száműzetésük idejére japán–amerikai menekültek telepedhessenek le itt. A polgármester az Associated Pressnek a következőket mondta: „Ha a japánok, legyenek külföldiek vagy állampolgáraink, belföldre költöztetésük nélkül veszélyt jelentenek a nyugati part biztonságára, egyenesen gyáva dolog lenne mást tenni, mint segítséget kérni. Csak küldjék ide őket; mi legjobb tudásunk szerint fogunk gondoskodni róluk.” A japánok közül a városban 134-en, a környező farmokon pedig a háború során toborzott emberek által 1000 körülien éltek.[4]

Éghajlat[szerkesztés]

A város éghajlata a Köppen-skála szerint félszáraz (BSk-val jelölve).[5] A legcsapadékosabb a december–január, a legszárazabb pedig a július–augusztus közötti időszak. A legmelegebb hónap július, a leghidegebb pedig január.

Ontario éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)18,019,029,034,039,042,046,045,040,034,026,019,046,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)1,06,013,018,023,029,034,034,033,027,08,02,019,1
Átlaghőmérséklet (°C)−3,51,06,010,515,020,024,023,020,014,02,5−2,510,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−8,0−4,0−1,03,07,011,014,012,07,01,0−3,0−7,02,7
Rekord min. hőmérséklet (°C)−32,0−31,0−12,0−8,0−4,0−1,01,00,0−4,0−11,0−21,0−31,0−32,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)3321221724168712143036240
Forrás: Intellicast[6]


Népesség[szerkesztés]

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1890200
—
1900445122,5%
19101 248180,4%
19202 03963,4%
19301 941−4,8%
19403 55182,9%
19504 46525,7%
19605 10114,2%
19706 52327,9%
19808 81435,1%
19909 3926,6%
200010 98517%
201011 3663,5%
2016 (becsült)11 027[7]
Források:[8][9][10][11]

2010[szerkesztés]

A 2010-es népszámláláskor a városnak 11 366 lakója, 4275 háztartása és 2678 családja volt. A népsűrűség 848,8 fő/km2. A lakóegységek száma 4620, sűrűségük 345 db/km2. A lakosok 69,5%-a fehér, 0,7%-a afroamerikai, 1,3%-a indián, 2,2%-a ázsiai, 0,1%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 22,6%-a egyéb, 3,5%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 41,3% (36,4% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 4,7% egyéb spanyol vagy latino származású.)

A háztartások 35,4%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 41,3% házas, 16% egyedülálló nő, 5,3% egyedülálló férfi, 37,4% pedig nem család. 30,9% egyedül élt; 15,3%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,6 személy élt; a családok átlagmérete 3,28 fő.

A medián életkor 32,1 év volt. A város lakóinak 28,9%-a 18 évesnél fiatalabb, 12,3% 18 és 24 év közötti, 23%-uk 25 és 44 év közötti, 21%-uk 45 és 64 év közötti, 14,9%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A lakosok 47,3%-a férfi, 52,7%-a pedig nő.[12]

2000[szerkesztés]

A 2000-es népszámláláskor a városnak 10 985 lakója, 4084 háztartása és 2634 családja volt. A népsűrűség 820,4 fő/km2. A lakóegységek száma 4436, sűrűségük 331,3 db/km2. A lakosok 69,27%-a fehér, 0,55%-a afroamerikai, 0,88%-a indián, 2,69%-a ázsiai, 0,15%-a a Csendes-óceáni szigetekről származik, 23,09%-a egyéb-, 3,39%-a pedig kettő vagy több etnikumú. A spanyol vagy latino származásúak aránya 32,06% (25% mexikói, 0,1% Puerto Ricó-i, 0,1% kubai, 6,8% pedig egyéb spanyol/latino származású.)

A háztartások 35,6%-ában élt 18 évnél fiatalabb. 47,4% házas, 13,1% egyedülálló nő; 35,5% pedig nem család. 30,4% egyedül élt; 15,4%-uk 65 éves vagy idősebb. Egy háztartásban átlagosan 2,63 személy élt; a családok átlagmérete 3,3 fő.

A város lakóinak 30,5%-a 18 évesnél fiatalabb, 11,5% 18 és 24 év közötti, 24%-uk 25 és 44 év közötti, 18,6%-uk 45 és 64 év közötti, 15,4%-uk pedig 65 éves vagy idősebb. A medián életkor 31 év volt. Minden 100 nőre 89,7 férfi jut; a 18 évnél idősebb nőknél ez az arány 85,2.

A háztartások medián bevétele 29 173 amerikai dollár, ez az érték családoknál $35 625. A férfiak medián keresete $29 775, míg a nőké $21 967. A város egy főre jutó bevétele (PCI) $14 683. A családok 16,4%-a, a teljes népesség 20,8%-a élt létminimum alatt; a 18 év alattiaknál ez a szám 29%, a 65 évnél idősebbeknél pedig 14,3%.[13]

Infrastruktúra[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A településen a közoktatási intézmények az Ontariói Iskolakerület alá tartoznak,[14] valamint számos magániskola is található itt.

Közoktatás[szerkesztés]

  • Általános iskolák: Aiken-, Cairo-, May Roberts-, Pioneer-, valamint Alameda Elementary School
  • Középiskola: Ontario Middle School
  • Gimnázium: Ontario High School

Magániskolák[szerkesztés]

  • Treasure Valley Christian School
  • St. Peter’s Catholic School
  • Four Rivers Elementary School

Közlekedés[szerkesztés]

Autóbusz[szerkesztés]

A Snake River Transit járatokat közlekedtet a város több pontja és az idahói Fruitland, valamint Payette között.[15]

A településen irányonként naponta egyszer megáll a Bend felé közlekedő Eastern POINT InterCity-busz.[16]

A Greyhound Lines keleti- és nyugati irányban is indít távolsági autóbuszokat.[17]

Légi közlekedés[szerkesztés]

A belvárostól hat kilométerre nyugatra fekszik az egy futópályával rendelkező Ontariói városi repülőtér, amely kisgépeket és helikoptereket fogad.[18]

Közút[szerkesztés]

Ontariót átszeli az Interstate 84, amely Portlandtől Boise-on át a utahi Ogden városáig halad.[19]

Gazdaság és média[szerkesztés]

A belváros
Naplemente közben távolodó viharfelhők
A Holy Rosary Medical Center felé vezető délnyugati negyedik sugárút

A térség fő bevételi forrása a russet burgonya-, cukorrépa- és hagymatermesztés. A H. J. Heinz Company leányvállalataként működő Heinz Frozen Food Company (korábban Ore-Ida) körülbelül 1000 fő foglalkoztatásával 75 burgonyafaj feldolgozásával foglalkozik; az éves termelésük meghaladja a 270 ezer tonnát.[20]

Ontarióban folyamatosan növekszik a kereskedelmi szektor; a megye lakosai mellett már nyugat-idahóiak is járnak ide vásárolni. A két legnagyobb jelenlévő hipermarket a Wal-Mart és a Home Depot, de Oregon alacsony adói miatt egyre több vállalat telepszik meg az államban. A cégek mellett a munkavállalóknak is előnyösebb Oregon, mivel a minimálbér 21%-kal magasabb, mint a szomszédos Idahóban.

A John és Chaundra Cammack által elnevezett Four Rivers Cultural Center (Négy tó Kulturális Központ) a térség négy taváról (Kígyó, Malheur, Owyhee és Payette) kapta nevét. A létesítményben található egy múzeum, amely a környéken letelepedő észak-paiute-ok, japán–amerikaiak, eszkimók és európai–amerikaiak történetét mutatja be. A központ anyagilag is hozzájárul a városhoz, például támogatja a nem messze található Kincsvölgyi Közösségi Főiskolát is.

A St. Alphonsus Medical Center egy 49 ágyas, akut ellátásra berendezkedett kórház, amely a kelet-oregoni és nyugat-idahói környéket szolgálja ki. Az intézmény a boise-i Saint Alphonsus Regional Medical Center rendszerébe tagozódik.[21]

A város lapja a The Argus Observer napilap.[22]

Nevezetes személyek[szerkesztés]

  • AJ Feeley – NFL-játékos
  • Charles C. Gossett – idahói politikus
  • David Wilcox – NFL-játékos
  • Denny Jones – kongresszusi képviselő és farmer
  • Elmo Smith – kormányzó, polgármester és szerkesztő
  • Erik Fisher – síző
  • Joel Hardin – a határőrség ügynöke
  • Leland Evan Thomas – a guadalcanali harcok során meggyilkolt második világháborús pilóta
  • Madeline DeFrees – költő
  • Phyllis McGinley – gyerekkönyv-író
  • Randall B. Kester – bíró
  • Sally Flynn (Sally Hart) – a The Lawrence Welk Show énekese
  • Tom Edens – MLB-játékos

Testvérváros[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Ontario, Oregon című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. január 1.)
  2. ↑ 2010
  3. ↑ W. H. Leeds: Oregon laws and resolutions. Salem (Oregon): State Printer. 1899. 683. o. Hozzáférés: 2017. december 15.  
  4. ↑ Robert Kinoshita – Benjamin Tanaka – Augustus „Gus” Tanaka: Resettlement and Return to the West Coast. In Naomi Hirahara: Silent Scars of Healing Hands. (angolul) Szerk. Gwenn Jensen. Fullerton (Kalifornia): California State University – Center for Oral and Public History. 2004. 143. o.  
  5. ↑ Ontario, Oregon (angol nyelven). Weatherbase. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  6. ↑ Ontario, Oregon (angol nyelven). Intellicast. (Hozzáférés: 2017. december 11.)
  7. ↑ Population and Housing Unit Estimates (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  8. ↑ US Gazetteer files: 2010, 2000, and 1990 (angol nyelven). United States Censuis Bureau. [2002. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  9. ↑ Riley Moore Moffatt. Population History of Western U.S. Cities and Towns, 1850–1990. Lanham (Maryland): Scarecrow, 210. o. (1996). ISBN 978-0-8108-3033-2 
  10. ↑ Census of Population and Housing (angol nyelven). United States Census Bureau. [2015. május 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  11. ↑ Population Estimates (angol nyelven). United States Census Bureau. [2014. május 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 14.)
  12. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  13. ↑ Summary File 1 Dataset (angol nyelven). United States Census Bureau. (Hozzáférés: 2017. december 13.)
  14. ↑ Ontario School District 8c (angol nyelven). GreatSchools.org. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  15. ↑ Snake River Transit Route Map (angol nyelven). City of Ontario. [2016. augusztus 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  16. ↑ Eastern POINT (angol nyelven). Oregon Department of Transportation. [2017. december 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  17. ↑ Greyhound Bus Stations in Ontario, OR (angol nyelven). Greyhound Lines. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  18. ↑ ONO (angol nyelven). GCR Inc.. [2016. március 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  19. ↑ Official Route Numbering for the National System of Interstate and Defense Highways (angol nyelven). American Association of State Highway and Transportation Officials, 1957. augusztus 14. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  20. ↑ Agency Report (angol nyelven). Oregon Department of Community Colleges and Workforce Development, 2009. november 1. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  21. ↑ About Us (angol nyelven). Saint Alphonsus Health System. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  22. ↑ The Argus Observer (angol nyelven). Oregon Newspaper Publishers Association. (Hozzáférés: 2017. december 15.)
  23. ↑ Ontario, Oregon (angol nyelven). Sister Cities International. (Hozzáférés: 2017. december 12.)[halott link]

További információk[szerkesztés]

Wikivoyage
Wikivoyage
A Wikivoyage tartalmaz Ontario témájú leírást.
Washoe Payette

Észak
Nyugat  Ontario  Kelet
Dél

Ingard
Cairo Arcadia Fruitland
  • USA USA-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Ontario_(Oregon)&oldid=26722346”