Onon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Onon
Közigazgatás
OrszágokMongólia, Oroszország
Földrajzi adatok
Hossz818 km
Vízgyűjtő terület94 010 km²
ForrásHentij-hegység, Mongólia
é. sz. 48° 50′ 32″, k. h. 108° 47′ 18″
TorkolatSilka
é. sz. 51° 42′ 16″, k. h. 115° 50′ 32″
Elhelyezkedése
Térkép
Az Amur vízgyűjtő területe
Az Amur vízgyűjtő területe
A Wikimédia Commons tartalmaz Onon témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Az Onon (oroszul és mongolul egyaránt Онон) folyó Mongólia északkeleti vidékén és Kelet-Szibéria déli részén, Oroszország Bajkálontúli határterületén. Az Ingoda és az Onon egyesülésével keletkezik a Silka folyó.

Földrajz[szerkesztés]

Hossza: 818 km, ebből 298 km-en át Mongólia területén folyik; teljes vízgyűjtő területe: 94 010 km².

Az Onon-Silka-Amur együtt a Föld tíz leghosszabb folyóinak egyike (818 km + 560 + 2874 km = 4252 km), más számítás szerint 4350 km.

Az Onon Mongólia északi részén, a Hentij-hegység keleti lejtőin ered. Északkeleti irányban, a hegyek közül kiérve többnyire sztyeppen folyik keresztül. Tipikus alföldi folyó, medrének esése nem jelentős. Szélesen szétterül a parti sztyeppén, számtalan kanyart, kis szigetet, holtágat alkot. Csak rövidebb szakaszokon folyik hegyek között, a szűkebb völgyekben sodrása felgyorsul. Kevéssel Silka városa fölött, Uszty-Onon településnél egyesül az Ingodával, innen kezdve a folyó neve Silka.

Az Onon a nyár második, csapadékosabb felében erősen megárad, ilyenkor folyik le az éves vízhozam legnagyobb része, áradásai hosszú ideig elhúzódnak. Télen igen alacsony vízállások mellett befagy, egyes szakaszokon egészen fenékig.

Mellékfolyók[szerkesztés]

Jelentősebb mellékfolyói a Bajkálontúli határterületen:

  • jobbról a Borzja (kb. 300 km) és az Unda,
  • balról az Aga (167 km).

Települések[szerkesztés]

Partján nagyobb városok nincsenek. A Csitai területen Olovjannaja kisvárosnál a folyón vasúti híd ível át, ezen keresztül vezet a vasúti fővonal Oroszországból Kínába.

Egyes feltevések szerint az Onon felső szakaszának vidékén született és nőtt fel Dzsingisz kán.

Források[szerkesztés]