Ugrás a tartalomhoz

Olomouc villamosvonal-hálózata

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Olomouc villamos-hálózata
Villamos a főpályaudvarnál
Villamos a főpályaudvarnál
Adatok
Ország Csehország
Működés kezdete
lóvasútként1845.
villamosként1899. április 1.
Hálózat hossza16,2 km
Vonalak száma7
Megállók száma36 db
Járművek száma69
Nyomtávolság1435 mm
Üzemeltetés
ÜzemeltetőDopravní podnik města Olomouce (DPMO)
Éves forgalom28 000 000 fő
Az Olomouc villamos-hálózata weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Olomouc villamos-hálózata témájú médiaállományokat.

Olomouc villamoshálózatának teljes hossza 16,2 km, amely 7 vonalból áll. A 69 darab jármű összesen 36 megállót szolgál ki.

Története

[szerkesztés]
A villamoshálózat 2023-ban

A város vasútállomása viszonylag messze található a központtól, ezért 1845-ben indítottak omnibuszokat a két hely között. 1899. április 1-jén átadták az első villamosvonalat a pályaudvartól a belvárosi fő utcán keresztül a nyugati városhatárig, illetve egy leágazással a Nová Ulica felé. A vonal építtetője és üzemeltetője a bécsi Császári és Királyi Osztrák Államvasutak volt. Az első bővítés 1914-ben történt, ekkor a temetőig hosszabbították a vonalat, majd 1933-ban a katonai repülőtér, 1934-ben pedig a Nová Ulicában található kórház kapott villamoskapcsolatot. A hálózat hossza ekkor valamivel több, mint 7 km volt. 1936-ban megszűnt a főpályaudvar előtti körforduló, helyette visszafordító vágányokat építettek. 1940-re az éves utasforgalom már meghaladta a 7,5 millió utast is, ennek köszönhetően is átépítették két vágányosra a teljes vonalat. 1947-ben kelet felé is terjeszkedett a villamos, Hodolany és Bělidla városrészeket kapcsolták össze a belvárossal. A második világháború után államosították a villamosokat is, majd 1953-tól a Dopravní podnik města Olomouce (DPMO) vette át az üzemeltetést. A következő évtizedben további bővítéseket végeztek, ugyanakkor néhány kihasználatlan részt felszámoltak. 1958-ban megépült a Fibichova végállomás a vasútállomástól délre. A következő nagy fejlesztésre 1997-ig kellett várni, ekkor épült meg a főpályaudvar és Envelopa közötti szakasz, mely a belvárost dél felől közelíti meg, ezzel kialakítva a hálózat mai formáját. 2007. szeptember 1-től törölték az 5-ös vonalat, amely Pavlovičkyból a főpályaudvaron túl Tržnice-n keresztül Neředínbe vezetett. 2012 júniusában megkezdődött egy új, 1,4 kilométeres vonal építése, amely Šantovkától (az egykori Mila komplexumtól) a Mlýnský potok körül, a Velkomoravská utcán át a Rooseveltova és a Trnkova utcák kereszteződéséig tart az Újvidéki kerületben. Ezt az első, három megállós (Šantovka, V Kotlině és Trnkova) szakaszt 2013. november 29-én helyezték üzembe. Itt bevezették a 3-as vonalat, majd ugyanezen év december 15-től az 5-öst is. 2021 márciusában megkezdődött a Nové Sady és Povel közötti vonal második szakaszának építése. A Rooseveltová, Zikova és Schweitzerová utcákon futó 1,2 kilométeres szakaszt, 2022. november 1-jén helyezték üzembe.

Vonalak

[szerkesztés]
Járat Útvonal
1 Fibichova – Hlavní nádraží – Vejdovského – Envelopa – Tržnice – Okresní soud – Výstaviště Flora – Wolkerova – Fakultní nemocnice – Pionýrská – Nová Ulice
2 Fibichova – Hlavní nádraží – U Bystřičky – Žižkovo náměstí – U Dómu – Náměstí Republiky – U Sv. Mořice – Palackého – Nádraží město – Šibeník – Pražská – U Kovárny – Hřbitovy – Neředín, krematorium
3 Fibichova – Hlavní nádraží – U Bystřičky – Žižkovo náměstí – U Dómu – Náměstí Republiky – U Sv. Mořice – Náměstí Hrdinů – Okresní soud – Tržnice – Šantovka – V Kotlině – Trnkova – Zikova – Rožňavská – U Kapličky
4 Pavlovičky – Pavlovická – Bělidla – Husův sbor – Hodolanská – Aut. nádraží podchod – Fibichova – Hlavní nádraží – U Bystřičky – Žižkovo náměstí – U Dómu – Náměstí Republiky – U Sv. Mořice – Náměstí Hrdinů – Okresní soud – Výstaviště Flora – Wolkerova – Fakultní nemocnice – Pionýrská – Nová Ulice
5 Fibichova – Hlavní nádraží – Vejdovského – Envelopa – Šantovka – Trnkova – Zikova – Rožňavská – U Kapličky
6 Fibichova – Hlavní nádraží – U Bystřičky – Žižkovo náměstí – U Dómu – Náměstí Republiky – U Sv. Mořice – Náměstí Hrdinů – Okresní soud – Výstaviště Flora – Wolkerova – Fakultní nemocnice – Pionýrská – Nová Ulice
7 Fibichova – Hlavní nádraží – Vejdovského – Envelopa – Tržnice – Okresní soud – Náměstí Hrdinů – Palackého – Nádraží město – Šibeník – Pražská – U Kovárny – Hřbitovy – Neředín, krematorium

Járműpark

[szerkesztés]
Kép Típus Altípusok Darab
(2025. 04. 06.)
Tatra T3R.P Tatra T3 Tatra T3, Tatra T3SUCS, Tatra T3R.P 17
Škoda 03T Škoda 03T Škoda 03T 4
Inekon 01 Trio Inekon 01 Trio Inekon 01 Trio 3
VarioLF VarioLF VarioLF.E, VarioLFR.E, VarioLFR.S 21
VarioLF plus/o VarioLF plus/o VarioLF plus/o 14
EVO1 EVO1, EVO1/o 11

Egy 1930-as Ringhoffer-motorkocsi és egy 1951-es pótkocsi (gyártó: Královopolská strojírna, Brno) képezi a nosztalgiaüzem részét. Egy 1914-ben gyártott Studénka motorkocsival is rendelkeznek, ám az a brnói Műszaki Múzeumban van kiállítva.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Tramvajová doprava v Olomouci című cseh Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Gerhard Bauer: Strassenbahnen in der Tschechischen und Slowakischen Republik. Von der Pferdebahn zum Tatrawagen. Die Geschichte der Strassenbahnbetriebe in Wort und Bild. Verlag für Verkehrsliteratur Bauer, Dresden 1995, ISBN 3-9804303-0-8.

További információk

[szerkesztés]