Olimpia sportkomplexum
| Olimpia | |
.jpg) | |
| Település | Brassó |
| Cím | str. G. Coșbuc 2. |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1894–1895 |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | épület |
| LMI-kód | BV-II-m-B-21054 |
| Elhelyezkedése | |
 Olimpia
Pozíció Brassó belváros térképén
| |
 é. sz. 45° 38′ 14″, k. h. 25° 35′ 19″Koordináták: é. sz. 45° 38′ 14″, k. h. 25° 35′ 19″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Olimpia témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A brassói Olimpia sportkomplexum (románul: Baza sportivă Olimpia) a történelmi központ déli részén, a Takácsok bástyája mellett, a délkeleti várfalon kívül helyezkedik el. A pavilont a 19. század végén építették a helyi szász korcsolyaegylet (Kronstädter Eislaufverein) számára; mellette vannak a jégpályák, melyeket nyáron teniszpályákként használnak. A pavilon Brassó reprezentatív épülete, helyi jelentőségű műemlék. Az 1960-as és 1990-es években sportmúzeum működött benne, melynek újranyitása a 2010-es években ismét szóba került.
Története[szerkesztés]
A korcsolyázás régóta a brassóiak kedvelt téli szórakozása. A 19. században a Mészárosok és az Ötvösök zwingereiben gyakorolták a sportot (az előbbi a Kovácsok bástyája közelében volt, az utóbbi helyén épült fel később a Brassói Főreáliskola).[1] 1880. március 14-én a sportkedvelők létrehozták a Brassói Korcsolyaegyletet (Kronstädter Eislaufverein, KEV), mely a második ilyen intézmény volt az 1872-ben megnyílt kolozsvári után. Az egyletnek 38 alapító tagja volt, és az alapításban nagy szerepe volt a Neumünsterből Brassóba érkezett Theodor Kühlbrandt torna- és sporttanárnak. A korcsolyapályát az Ötvösök zwingerében hozták létre, és 1881. január 1-én nyitották meg.[2]
1888-ban a város eladta a területet a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy ott építsék fel a Főreáliskolát, így az egylet új terület után kellett nézzen. Először a városi kórház előtti telekre kötöttek bérleti szerződést, 1891-ben azonban másik helyet (a jelenlegi, Takácsok bástyája melletti területet) választottak, amely akkor a román iskolák elöljáróságának (Eforia Școalelor Române) birtokában volt. 1894-ben megvásárolták a fél hektáros telket, és elhatározták, hogy egy székhelyet építenek az egyletnek; a szükséges pénz előteremtéséhez kötvényeket bocsátottak ki, és kölcsönt vettek fel a Brassói Takarékpénztártól. A pavilon építése 1894 szeptemberében kezdődött Paul Brang tervei alapján, és 1895-ben készült el; a klub érdemeinek elismeréseként Brang 50 forintot adományozott a honoráriumából, amelyet arra fordítottak, hogy az épület tornyába órát szereltessenek. A jégpályát 1895. január 22-én nyitották meg.[2]
A műkorcsolya mellett jégkorongot, gyorskorcsolyázást és jégkuglit is gyakoroltak. Abban az időben nem voltak edzők, így a korcsolyázók kénytelenek voltak az idősebb sportolóktól tanulni, akik legtöbbje külföldön tökéletesítette tudását. A román hatalomátvétel után, az 1919-ben megalakuló román klub felvette az Olimpia nevet. 1924-ben itt szervezték az első helyi bajnokságot. Az 50. évforduló kapcsán a román korcsolyaszövetség 1931-ben a Kronstädter Eislaufvereint bízta meg az országos bajnokság megrendezésével, amelyre külföldi klubokat is meghívtak, köztük a neves bécsi korcsolyaegyletet (Wiener Eislaufverein).[2] 1937-ben ismét itt szervezték az országos műkorcsolya bajnokságot. A jégpályán gyakran rendeztek álarcosbálokat és előadásokat is; a bálok alkalmával tűzijátékokat is fellőttek, az esemény fénypontja pedig az allegorikus szekerek felvonulása volt. Társadalmi eseménynek számított a nagy látogatottságú vasárnapi korcsolyázás is, melyen a brassói városi zenekar is fellépett. Nyáron a teret teniszezésre használták.[3][4]
A második világháború alatt, 1945 januárjában a szászokat deportálták, 1946-ban a Kronstädter Eislaufvereint megszüntették, tulajdonaikat kisajátították, a korcsolyapálya és az épület a román Sindicatul Funcționarilor (Köztisztviselők szakszervezete) igazgatása alá került. 1946 végén újból megnyitották a korcsolyapályát, a régi szász KEV-tagok közül néhányan tanárként, bíróként tértek vissza, kamatoztatva sokéves tapasztalatukat.[3] Az 1950-es években a komplexum neve Spartak volt.[4] Itt kezdte sportolói pályafutását Ion Țiriac jégkorongozó és teniszező.[1] 1961-ben a pavilonban nyitották meg a rövid életű Erdélyi Sport Múzeumát (Muzeul Sportului Transilvan), amely egyike volt Európa négy ilyen jellegű intézményének; fő látványosságai közé tartozott négy pár 1700 körül készült csontkorcsolya. 1967-ben felsőbb utasításra bezárták a múzeumot és irodákat költöztettek az épületbe. A kiállítási darabok közül sok tönkrement a szakszerűtlen tárolás következtében. 1990-ben ismét megnyitották, de hamarosan újra bezárták a múzeumot.[5]
A Brassói Korcsolyaegylet 1991-ben, a rendszerváltás után újraalakult, de az állam csak 2000-ben szolgáltatta vissza a komplexumot. A 2000-es években átkeresztelték Olimpia névre, melyet az 1919-ben alakult román klub viselt. A korcsolyaegylet 2011-ben csődbe ment, így a komplexum 2013-ban a megyei tanács tulajdonába került, az illegálisan itt működő cégeket kilakoltatták. A következő években a tanács sikertelenül próbálta eladni vagy bérbeadni, ezért 2017-ben a Brassó Megyei Történeti Múzeum gondnoksága alá helyezte. 2018-ban a pavilont felújították, és itt tervezték megnyitni a Sport- és Hegyi Turisztikai Múzeumot (Muzeul sportului și turismului montan).[4][6]
Leírása[szerkesztés]
A pavilon fából és téglából épült, „német vidéki stílusban”, Paul Brang bécsi építész tervei alapján. Kétszintes, alapterülete 377 m2; homlokzata szimmetrikus, középen egy erkéllyel és óratoronnyal. Az erkélyről egykoron zenekar szórakoztatta a sportoló közönséget. A pálya különleges szépségű természeti környezetben helyezkedik el, területe 808 m2. Az árnyékos, mocsaras, forrásokban gazdag hely télen mindig is kiváló természetes jégpályaként szolgált.[1][7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c Muntean, Marius. Brașovul la început de secol XX (román nyelven). Temesvár: Asociația Filatelică, 192–198. o. (2015). ISBN 9789730139532
- ↑ a b c Christiani, Theo: Der Kronstädter Eislaufverein (1). Neue Kronstädter Zeitung, XIV. évf. 1. sz. (1998. március 20.) 1–2. o. ISSN 0934-4713
- ↑ a b Christiani, Theo: Der Kronstädter Eislaufverein (2). Neue Kronstädter Zeitung, XIV. évf. 2. sz. (1998. június 22.) 9. o. ISSN 0934-4713
- ↑ a b c Aldea, Vasile. Crâmpeie din Brașovul de ieri și azi (román nyelven). Vidombák: Haco International, 552–555. o. (2016). ISBN 9789737706416
- ↑ Muzeu unic în țară, aruncat în magazie. Monitorul Expres, 2009. december 29. [2018. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
- ↑ Sportmúzeum nyílik. Brassói Lapok, XXX. évf. 1471. sz. (2018. április 12.) 2. o.
- ↑ Muzeu al sportului și turismului montan la Olimpia. Monitorul Expres, 2017. augusztus 30. [2018. október 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 11.)
További információk[szerkesztés]
- Primul patinoar olimpic al Brașovului. Consiliul Județean Brașov, 2008. április 2. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
- Was geschieht mit den Kronstädter Eislaufplätzen?. Allgemeine Deutsche Zeitung, 2017. február 21. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
- Museum für Sport und Bergtourismus. Karpatenrundschau, 2020. február 20. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
- Muzeul Olimpia. brasovistorie.ro. (Hozzáférés: 2022. december 7.)
.svg){kind=small}