ORP Błyskawica

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
ORP Błyskawica
Blyskawica w nowym kamuflazu - 02-01-2012.jpg
Hajótípus Romboló
Hajóosztály Grom-típusú romboló
Pályafutása
Építő J. Samuel White, Cowes
Megrendelés 1934
Építés kezdete 1935
Vízre bocsátás 1936
Szolgálatba állítás 1937. november 25.
Szolgálat vége 1975
Sorsa múzeumhajó
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 2144 tonna (teljes terhelés esetén 3383 t)
Hossz 114 m
Szélesség 11,3 m
Merülés 3,3 m
Maximális merülési mélység 3,3 m
Hajtómű 2 db Parsons turbina, 4 db kazán, 2 db hajócsavar
Üzemanyag olaj, 350 t
Teljesítmény 54 500 LE (40 074 kW)
Sebesség 39,6 csomó
Hatótávolság 3500 tengeri mérföld 15 csomó sebesség mellett
Fegyverzet
  • 1935-1941: 7 db 120 mm L/50 ágyú. 1941-től: 8 db 102 mm légvédelmi ágyú
  • 4 db 40 mm L/60 légvédelmi gépágyú
  • 8 db légvédelmi nehézgéppuska
  • 6 db 53,3 cm torpedó
  • 4 db vízibombavető
  • 44 db akna

Legénység 180 fő
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz ORP Błyskawica témájú médiaállományokat.

Lengyel hadihajó, Grom-típusú romboló. Elkészültekor, 1937-ben a világ leggyorsabb torpedórombolói közé tartozott. A II. világháború több fontos csatájában is bevetésre került a szövetségesek oldalán. 1947-ben tér vissza Lengyelországba, ekkortól a lengyel flotta zászlóshajójaként és kiképzőhajóként teljesít szolgálatot 1975-ig. 1976-tól múzeumi hajó Gdyniában. Testvérhajója, a Grom 1940 májusában a norvég partoknál német légicsapás következtében süllyedt el.

Konstrukció[szerkesztés]

A Błyskawica 114 méteres hosszával, 11 méteres szélességével és 2144 tonna vízkiszorításával a nagyméretű rombolók közé tartozik. Építésekor az akkor legkorszerűbbnek számító technológiával látták el, beleértve a radarját és a védelmi rendszerét is. Parsons gőzturbinákkal szerelték fel, melyekben Admiralicja-típusú, 1222 m² fűtőfelületű, 26,2 at üzemi nyomáson működő vízcsöves kazánok forralták a vizet 331 °C-ra. Az 54000 LE teljesítmény biztosította a hajónak a 39,6 csomó maximális sebességet. A hajtómű ezen felül White Forster gőzkazánokkal egészült ki. A hajó tehát igen korszerű volt sebességét és manőverezési képességét tekintve is. Hátránya a viszonylag gyenge légvédelmi felszereltsége (melyet eredetileg csak két dupla 40 mm-es légvédelmi gépágyú alkotott), valamint relatíve kicsi üzemanyagtartálya volt (3500 tengeri mérföld megtételét tette lehetővé). Előbbin 1941-ben javítottak, amikor a hajót légvédelmi rombolóvá alakították át, s ennek keretében fegyverzete egy részét lecserélték. Tüzérségi felszerelését továbbá BMB-2 és Thornycroft mélyvízi aknavetők, valamint 6 db torpedó képezte.

Története[szerkesztés]

A Lengyel Haditengerészet 1934-ben két torpedóromboló építését rendelte meg Angliában: a Błyskawicáét és a Gromét. Azért angol építőkkel szerződött Lengyelország, mert egyrészt a franciák iránt akkoriban csökkent a bizalom, másrészt a lengyel politikai vezetés célja volt szorosabbra fűzni a szálakat Nagy-Britanniával gazdasági és katonai téren. A Błyskawica a Wight szigeten épült meg 1935-1937 között, építése 454 ezer fontba került. Lengyel gyártású alkatrészeket is használva az építéshez, jelentősen csökkentették a költségeket. A hajó keresztanyja az akkori londoni lengyel nagykövet felesége, Cecilia Raczyńska lett.

1939. augusztus 30-án a fenyegető német támadástól tartva a Błyskawica, a Grom és Burza elhagyta Oksywie kikötőjét, és Angliába menekült a Pekin (Peking) fedőnevű hadműveleti terv szerint. Mindhárom hajó ezek után nagy-britanniai támaszpontokról folytatta a németek elleni harcot. A lengyel romboló osztag bázisa Plymouth lett, így 1939 szeptemberében a Błyskawicát is odarendelték. Útban a bázis felé részt vett egy német tengeralattjáró megtámadásában, súlyos kárt téve benne. Októbertől a bázis átkerült Harwichra, ahol a Błyskawicát egy német hidroplán megkísérelte elsüllyeszteni, ám a kapitány (ekkor: Tadeusz Gorazdowski) gyors manőverezésének köszönhetően végül nem sikerült eltalálnia a hajót. Novembertől a feladata elsősorban konvojok kísérete volt Anglia nyugati partjai mentén.

1940 májusában és júniusában részt vett a dunkerque–i hídfő kiürítésében. 1941-ben és 1942-ben elsődleges feladata konvojok kísérete volt az Atlanti-óceánon. A Queen Elizabethet is kísérte, mely ekkoriban a világ legnagyobb utasszállító hajója volt, és a világháború alatt a brit haderő katonák szállítására használta. 1942 őszén a hajót a Földközi-tenger nyugati partjaihoz vezényelték, ahol részt vett az észak-afrikai partraszállásban. 1943-ban a tuniszi partok blokád alá vételében vett részt a szövetségesek hadihajó-kötelékében. 1943 májusában hagyja el Gibraltárt, visszakerült Angliába. 1944 májusában a Furious és a Searcher brit repülőgép-hordozókat kísérte a norvég partok támadásakor, majd kijelölték a La Manche csatorna védelmére. Az év nyarán a franciaországi partraszállást fedezte. Szeptemberben részt vett az Ile d'Ouessant-i csatában, melynek során a szövetségesek felszabadították a francia szigetet a német megszállás alól. Segédkezett továbbá a francia ellenállásban Saint Gilles Sur-Vie és Yeu szigetén. Utolsó jelentős megmozdulása a Deadlight hadműveletben való részvétele volt. A hadművelet során a szövetséges hajók német tengeralattjárókat süllyesztettek el az Atlanti-óceánon, 1945-46 telén. A háború végéig a Błyskawica összesen 2 felszíni és 3 tengeralattjáró hajó elsüllyesztésében vett részt.

1947 júniusában visszatért Lengyelországba. Gdyniában kisebb-nagyobb átalakításokat hajtottak végre rajta, melyeknek célja a hajó stabilitásának javítása, felderítő eszközeinek korszerűsítése, valamint fegyverzetének az angol normákhoz való igazítása volt. 1951-ben ismét átalakították, ezúttal szovjet utasításra. Nemcsak a tüzérségi eszközöket cserélték ki a hajón, hanem a navigációs műszereket is, és a hajó külsején is történtek változások: az új, Cross Bird-típusú radar számára antennát helyeztek el az árbóc csúcsán, továbbá a háromlábú árbócról a platformot leszerelték, és szintén radarantennát szereltek fel rá. 1957-től 1961-ig ismét kivonták a forgalomból, hogy újabb korszerűsítéseket hajtsanak végre rajta, elsősorban az elektronikus berendezésein. Az új radarok mellett ekkor telepítik a hajóra a Square Head felderítőrendszert is.

A 60-as évek végéig a lengyel flotta zászlóshajójaként elsősorban diplomáciai utakon vesz részt, illetve kiképzőhajóként teljesít szolgálatot. 1975-ben végleg kivonták a szolgálatból. 1976-tól múzeumi hajó Gdyniában: a Haditengerészeti Múzeumban bárki megtekintheti. 1987-ben a Błyskawica, egyetlen lengyel hajóként, megkapta a Virtuti Militari Arany Keresztjét (ez a legmagasabb katonai kitüntetés Lengyelországban). 2007-ben a The Word Ship Trust nevű nemzetközi társaság az International Maritime Heritage Award kitüntetést adományozta a hajónak.

A Błyskawica az Atlanti-óceánon, II. világháború
A legénység tagjai egy 76 mm-es AA löveget tisztítanak a Błyskawica fedélzetén (1940. szeptember)
Az ORP Błyskawica a gdyniai kikötőben
ORP Błyskawica
A híd a Virtuti Militari érdemkeresztjével


Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

ORP Gryf (1936)