Németciklény
| Németciklény (Eisenzicken) | |
 | |
| Németciklény | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ausztria |
| Tartomány | Burgenland |
| Rang | Alsóőr településrésze |
| Járás | Alsóőr |
| Alapítás éve | 1352 |
| Polgármester | Josef Horvath |
| Irányítószám | 7501 |
| Forgalmi rendszám | OW |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 16′ 32″, k. h. 16° 15′ 33″47.275600°N 16.259100°EKoordináták: é. sz. 47° 16′ 32″, k. h. 16° 15′ 33″47.275600°N 16.259100°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Németciklény témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Németciklény (korábban Vasverőszék, Vasszék, Vas-Cziklin, németül: Eisenzicken, horvátul: Njemački Cikljin, gradistyeiül: Nimški Cikljin) Alsóőr településrésze Ausztriában Burgenland tartományban a Felsőőri járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Felsőőrtől 2 km-re keletre a Drumoly és Szék patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést 1352-ben "Wosuereuzek" néven említik először. Amint azt neve is mutatja eredetileg vasmunkások települése volt, akik a közeli hegyekben bányászott barnavasérc feldolgozásával foglalkoztak. Vasfeldolgozást valószínűleg itt már a rómaiak előtt a kelták is folytattak, akiknek az i. e. 1. századtól a közeli Velem-Szentviden fontos erődített városuk állt. Egyes feltételezések szerint a honfoglalás itt volt Árpád vezér fejedelemtársa, Kündü fia Kurszán kende nyári szállása. Erre utalhat a település régi Kendszék neve is.
1358-ban "Wosvereuzek al. nom. Kendzek", 1368-ban "Waswereuzek", 1434-ben "Waswerewzek, Vosuareuzek", 1496-ban "Poss. Waswerewzek al. nom. Wasek, Poss. Waszeg, Waswerewzeek al, nom. Waszeek" alakban említik. Vasvörösvár uradalmához tartozott.[1] A források szerint már 1368-ban állt a falu temploma. A 15. században az osztrákokkal való állandó határviszályok következtében elnéptelenedett. Ezt követően a birtokos Baumkirchner család német parasztokat telepített ide. Ekkor változott meg a neve is Német-Cziklinre, mely formában 1640-ben említik először. A települést 1529-ben és 1532-ben is elpusztította a török, de újjáépítették.
Vályi András szerint "Német Cziklin. Elegyes lakosú német falu Vas Vármegyében, földes Ura Hertz v. Gróf Battyáni Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Őri Szent Mártonnak szomszédságában, határja soványos, és szorgalmatos trágyázást kiván; de mivel fája elegendő, 420az előbbenihez hasonlító."[2]
Fényes Elek szerint "Vas-Cziklin, (Eisen-Zicken), német falu, Vas vgyében, szinte gr. Erdődyé, 150 kath. lak., szűk és sovány határral. – A két utóbbi hely a vörösvári urad. tartozik. Ut. p. Kőszeg."[3]
Vas vármegye monográfiája szerint "Német-Cziklin, 53 házzal és 340 németajkú lakossal. Vallásuk r. kath. és ág. ev. Postája és távírója Vas-Vörösvár. A Drumoly patak itt ömlik a Szék patakba."[4]
1910-ben 358, túlnyomórészt német lakosa volt. 1921-ben Ausztria Burgenland tartományának része lett.1971-ben a szomszédos Alsóőrhöz csatolták.
Nevezetességei
[szerkesztés]Szent Fábián és Sebestyén vértanúk tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Híres emberek
[szerkesztés]Itt született 1697. augusztus 8-án Kunics Ferenc jezsuita tanár, majd rektor, egyházi író, a magyar nyelv védelmezője.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
