Ugrás a tartalomhoz

Nyelveken szólás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A nyelveken szólás (görög eredetű szóval glosszolália) olyan jelenség, amelyben az érintett egyének olyan idegen nyelveken beszélnek, amelyet ismeretlen nyelveknek tartanak. Az Újszövetségben a Lélek általi elragadtatás nyelve. Nem idegen nyelven beszélést jelent, hanem semmilyen nyelvből ki nem mutatható hangsoroknak elragadtatott állapotban való szólását, azaz tulajdonképpen halandzsát.

A Bibliában a nyelven szólás az őskeresztény közösségnél van említve, majd – állítólag, – a 20. századtól a karizmatikus mozgalmakban ismét megjelent. A Lélek adományai értékrendjében az utolsó helyen állt, a prófétálás alatt.

Leírása

[szerkesztés]

A nyelveken szólás az Újszövetségben definiált szellemi eredetű megtapasztalás, amely pünkösd napja óta jelen van a Szentlélek-keresztségben részesülő hívők életében. Az említett esemény külső megnyilvánulása. Az apostolok a jelenséget - az esemény részeseiként - következetesen a Szent Lélek keresztség egyetlen kívülről is azonosítható jeleként és bizonyítékaként tartották számon. Pünkösd napján Péter apostol úgy számol be róla, mint "amit ma láttok és hallotok".[1]

Az Újszövetség három leírásban említi a tevékenységet. Pünkösd napján: kezdtek szólani más nyelveken, amint a Lélek adta nekik szólniuk,[2] majd a későbbiekben szintén a Szent Lélek keresztséggel összefüggésben. A bibliai jelentés szerint az apostolok úgy szóltak a tanításuk során, hogy minden jelenlévő a saját anyanyelvén hallotta és értette a szavaikat.[3] Ez a meghatározás eltér a mai karizmatikus vallási csoportok gyakorlatától, ahol értelmetlen és összefüggéstelen szavakat mondanak ki, gyakran transz-szerű állapotban.

Úgy tartották, hogy ez volt a bizonyíték, amit mások életében az apostolok ezzel kapcsolatban elfogadtak, és soha senkitől nem kértek más bizonyítékot. Az Újszövetség más helyen sem tartalmaz e vonatkozásban ettől eltérő utalást.

Céljai

[szerkesztés]

A nyelveken szólással kapcsolatban kilenc célt nevez meg a Biblia:

  1. A bibliai hit jele[4]
  2. Természetfölötti jel a nem hívők számára[5]
  3. Közvetlen, természetfölötti kommunikációs csatorna Istennel[6]
  4. A hitben való épülés eszköze[7]
  5. Isten tökéletes akarata szerint való ima[8]
  6. Szellemi felüdülés[9]
  7. A természetes értelem alázatban tartása[10]
  8. A nyelv, az életvezetés isteni vezetés alá helyezése[11]
  9. A Szent Lélekkel való ismételt közösség egyik módja[12]

A köznapi szóhasználatban

[szerkesztés]

A glosszolália kifejezést ma is használják elragadtatott, extatikus állapottal összefüggő nyelvi jelenségek megnevezésére. (Felmerült pl. a Voynich-kézirattal kapcsolatban is.)

Források

[szerkesztés]
  • Magyar katolikus lexikon (Glosszolália szócikk)
  • Szent Biblia, Károli Gáspár fordítása, Magyar Bibliatársulat, 2006.
  • Derek Prince: The foundation series. Derek Prince Ministries, USA, 1986. (Derek Prince: A kereszténység hat alaptanítása , Hit Gyülekezete, 1997.)
  • Kenneth Hagin: Tongues beyond the upper room, Rhema Bible Church, USA, 2007
  • Ruff Tibor: Titkos beszélgetés Istennel Új Exodus 2001. 4. szám

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 2.33.
  2. Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 2.4.
  3. Szent Biblia Apostolok Cselekedetei 10. 45. 19.6.
  4. Szent Biblia, Márk evangéliuma 16:17–18
  5. Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez 14:22
  6. Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez 14:2
  7. Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez14:4
  8. Szent Biblia, Pál apostol levele a Rómabeliekhez 8:26–27
  9. Szent Biblia, Ézsaiás próféta könyve 28:11–12
  10. Szent Biblia, Pál apostol 1. levele a Korinthusbeliekhez1Kor 2:14
  11. Szent Biblia, Példabeszédek könyve Péld 18:20–21
  12. Szent Biblia, Pál apostol levele az Efézusbeliekhez 5:18–19

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]