Csodatölcsérfélék
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Virágzó murvafürt Egyiptomban
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú kategóriát. |
A csodatölcsérfélék (éjjelnyílók, Nyctaginaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja, amit az álkörmösfélék közeli rokonának tekintenek. Közel ötven nemzetségébe mintegy 3000 faj tartozik.
Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.
Elterjedésük[szerkesztés]
Fajai főleg a trópusokon, elsősorban Amerikában terjedtek el.
Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]
Sok fajuk fásszárú.
Forrt, tölcséres leplű viráguk alatt csészére emlékeztető murvalevélkör helyezkedik el. Az álkörmösféléktől leveleik átellenes állása és a fellevelekből kialakult, a virágokat körbefogó, színes csalogatószervük különbözteti meg őket.
Életmódjuk[szerkesztés]
Sok fajukat madarak porozzák be.
Felhasználásuk[szerkesztés]
Több fajuk kerti dísznövény. Közülük a legismertebb a sok színváltozatban elterjedt nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), amit Gregor Mendel genetikai kísérletei tettek híressé.
