Csodatölcsérfélék
| Csodatölcsérfélék | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Virágzó murvafürt Egyiptomban | ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Nemzetségek | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Csodatölcsérfélék témájú kategóriát.
|
A csodatölcsérfélék (éjjelnyílók, Nyctaginaceae) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjének egyik családja, amit az álkörmösfélék közeli rokonának tekintenek. Közel ötven nemzetségébe mintegy 3000 faj tartozik.
Az APG a családot a valódi kétszikűeken belül a core eudicots kládba sorolja.
Elterjedésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Fajai főleg a trópusokon, elsősorban Amerikában terjedtek el.
Megjelenésük, felépítésük
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sok fajuk fásszárú.
Forrt, tölcséres leplű viráguk alatt csészére emlékeztető murvalevélkör helyezkedik el. Az álkörmösféléktől leveleik átellenes állása és a fellevelekből kialakult, a virágokat körbefogó, színes csalogatószervük különbözteti meg őket.
Életmódjuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Sok fajukat madarak porozzák be.
Felhasználásuk
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Több fajuk kerti dísznövény. Közülük a legismertebb a sok színváltozatban elterjedt nagy csodatölcsér (Mirabilis jalapa), amit Gregor Mendel genetikai kísérletei tettek híressé.