Norvég erdő
| Norvég erdő | |
 | |
| Szerző | Murakami Haruki |
| Eredeti cím | ノルウェイの森 |
| Ország | Japán |
| Nyelv | japán |
| Műfaj | regény |
| Előző | Világvége és a keményre főtt csodaország |
| Következő | Tánc |
| Kiadás | |
| Kiadó | Kodansha |
| Kiadás dátuma | 1987 |
| Magyar kiadás dátuma | 2008 |
| Fordító | Nagy Mónika (Erdős György nyomán) |
| Média típusa | könyv |
| Oldalak száma | 420 |
| ISBN | 9789639765306 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég erdő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Norvég erdő (ノルウェイの森; Noruvei no mori; Hepburn: Noruwei no mori) Murakami Haruki 1987-ben megjelent regénye,[1] melynek nosztalgikus történetének középpontjában az ember élete során elszenvedett veszteségek és szintén az élet részét képező szexualitás áll.[2]
Cselekménye[szerkesztés]
A regény főszereplője Vatanabe Toru, aki a történet narrátoraként tekint vissza egyetemi éveire, melyeket egy tokiói kollégium falai között töltött el.[3] Az olvasó Toru visszaemlékezésein keresztül ismerheti meg kialakuló és fejlődő kapcsolatát két, egymással teljesen ellentétes személyiségű és természetű nővel, a gyönyörű de érzelmileg labilis Naokóval és a sorscsapásoktól gyakran sújtott de mégis életvidám Midorival.[4]
A regény cselekménye Tokióban játszódik a diákfelkelésektől viharos 1960-as években, mely során a japán főiskolák és egyetemek hallgatói, akárcsak diáktársaik világszerte, a kormány és annak hatalma ellen lázadtak.[5] Bár a felkelések valójában csupán hátteret biztosítanak a történet kibontakozása közben, Murakami szereplői, Toru és Midori szemén keresztül a mozgalmat gyengének és képmutatónak ábrázolja.
Címének ellentmondásossága[szerkesztés]
A könyv címe – japán s következésképp magyar nyelven is – tulajdonképpen félrefordítás, mert az eredeti Beatles-számban nem erdőről van szó, hanem arról, hogy egy lány megmutatja a szobáját, amelyet belülről fával burkoltak, norvég faanyaggal. A dal John Lennon egyéjszakás kalandjáról szól. Elment a lány házához, körülnézett, nem volt szék ezért leült a szőnyegre. Szeretkeztek a szobában, beszélgettek egy pár órát, de a lány azt mondta, hogy reggel korán kel, ezért elmegy aludni. John elment fürdeni, lefeküdt, majd reggel egyedül ébredt. A „rágyújtás” azt is jelentheti, elszívott egy jointot. A Norwegian Wood a szövegben nem erdőt jelent, hanem bútort, méghozzá akkoriban takarékosságból gyakran használt bútort, és a Beatles-dalban épp erre az olcsóságra, közönségességre utal Lennon. Van más jelentése a Norwegian woodnak, ez pedig szlengben a hasis. A Beatles-dal címének „hivatalos” japán verziója kezdettől fogva Norvég erdő (Noruvei no mori) volt.[6]
Magyarul[szerkesztés]
- Norvég erdő; ford. Nagy Mónika; Geopen, Bp., 2007[7]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Bradley Winterton: Exploring the map of one's inner existence (angol nyelven). Taipei Times, 2001. január 7. (Hozzáférés: 2009. január 16.)
- ↑ Justin Bauer: This Bird Has Flown (angol nyelven). Philadelphia City Paper, 2000. október 5. [2005. május 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 20.)
- ↑ Steve Poole: Tunnel vision (angol nyelven). The Guardian, 2000. május 27. (Hozzáférés: 2008. december 20.)
- ↑ Mark Lindquist: Japanese author's focus, flavor appeal to younger interests (angol nyelven). Seattle Times, 2001. június 3. (Hozzáférés: 2008. december 20.)
- ↑ Simon Houpt: The loneliness of the long-distance writer (angol nyelven). Globe and Mail, 2008. augusztus 1. [2008. augusztus 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. december 20.)
- ↑ Miles, Barry (1997). Paul McCartney: Many Years From Now. New York: Henry Holt & Company. ISBN 0-8050-5249-6.
- ↑ Geopen Online – Norvég erdő (magyar nyelven). Geopen. [2011. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 16.)
