Ugrás a tartalomhoz

Noferkauhór

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Noferkauhor szócikkből átirányítva)
Noferkauhór
Huihapi
előd
egyiptomi fáraó
utód
Noferkauré (?)
VIII. dinasztia (?)
II. Noferirkaré (?)

Noferkauhór kártusa az abüdoszi királylistán
Noferkauhór kártusa az abüdoszi királylistán

Uralkodása2 év 1 hónap 1 nap
Prenomen
<
G5nfrD28
Z2
>

nfr-k3.w-ḥr
Noferkauhór
Hórusz lelkei tökéletesek”
Változat:[1]
<
G5nfrD28
D28 D28
>
Nomen
<
E1
R12
Aa1
G43
Z1
G43
>

ḫw-w-ḥpw
Huihapi
Hápi védelmez engem”
Változat:[1]
<
E1
R12
p
G43
HASH
>

pw[…]ḥpw
Pu(?)…hapi
GyermekeiNebet ♀
A Wikimédia Commons tartalmaz Noferkauhór témájú médiaállományokat.

Noferkauhór Huihapi az ókori egyiptomi VIII. dinasztia egyik uralkodója volt, az első átmeneti kor idején. Dinasztiájának tizenhatodik, utolsó előtti uralkodója volt,[2] Memphisz és környéke fölött uralkodott,[3][4] valamivel több, mint két évig.[5] A korszak uralkodóihoz képest viszonylag sok említése ismert: nyolc, töredékesen fennmaradt dekrétuma maradt fenn.[6]

Említései

[szerkesztés]

Noferkauhór neve az 55. helyen szerepel a XIX. dinasztia idején, jó 900 évvel az első átmeneti kor után összeállított abüdoszi királylistán.[4] A torinói királylista sérült azon a helyen, ahol Noferkauhór neve következne (az 5. oszlop 12. soránál), de uralkodásának hosszát megőrizte: 2 év, 1 hónap, 1 nap.[5]

Noferkauhór dekrétumai

[szerkesztés]

A Min koptoszi templomában talált, töredékesen fennmaradt dekrétumok közül összesen nyolc tulajdonítható Noferkauhórnak.[7] Ebből négy, mészkősztélére írt dekrétumot Edward Harkness 1914-ben a Metropolitan Művészeti Múzeumnak adományozott, ahol jelenleg a 103-as galériában állítják ki őket.[8] A nyolc dekrétumból hetet ugyanazon a napon adott ki a király,[4] uralkodása első évében, talán trónra lépése napján.[6] Érdekes módon ezt a napot „a Két Föld egyesítésének napjaként” nevezi meg.

Az első dekrétumban Noferkauhór címeket adományoz legidősebb lányának, Nebetnek, akinek férje Semai vezír volt. Nebet mellé egy Heredni nevű testőrt is kinevez, a katonák parancsnokát.[9] Emellett elrendeli egy szent bárka építését egy „Két Hatalom” néven említett istenség (talán Hórusz és Min összevont alakja) számára.[6][9]

A második, jobb állapotban fennmaradt dekrétum Semai fia, Idi kinevezéséről szól Felső-Egyiptom kormányzójává. Idi ettől fogva Egyiptom hét legdélebbi nomoszáért felelt, Elephantinétól Hutszehemig:[1][6]

Hórusz Netjerbau. Lepecsételtetett magának a királynak a jelenlétében peret évszak második havának 20. napján. Királyi dekrétum a nemesember, a [papok elöl]járója, Idi számára: kinevezlek nemesemberré, Felső-Egyiptom kormányzójává, a papok elöljárójává ugyanitt, Felső-Egyiptomban, amely a te fennhatóságod [alatt] van délen Núbiáig, északon a Szisztrum nomoszig; nemesemberként, a papok elöljárójaként, a fennhatóságod alá tartozó városok kormányzóinak feletteseként atyád, az isteni atya, az isten által kedvelt, az örökös herceg, a [piramisváros] polgármestere, a főbíró, a vezír, a király levéltárainak őre, [a nemesember, Felső-Egyiptom kormányzója, a papok elöljárója, Semai] helyébe. Senki [nem emelhet szót ez ellen] (…)
A koptoszi dekrétumok P és Q töredékei. A szöveg címzettje Idi és fivére. Metropolitan Művészeti Múzeum, New York (Acc. No. 14.7.12)

A harmadik és negyedik dekrétum részben maradt csak fenn, egyetlen töredéken. A szöveg arról tudósít, hogy Noferkauhór kinevezte Idi fivérét egy pozícióba Min templomában, és talán Idit is értesíti erről.[6] Erről derül ki, miért Min templomából kerültek elő a dekrétumok:[1][6]

[Felségem parancsa, hogy tedd közzé ennek a dekrétumnak] szavait Min templomának kapujánál [Koptoszban, örök] időkre. Ezzel kapcsolatban elküldtem a király egyetlen társát, Hemi fia Antefet. Lepecsételtetett magának a királynak a jelenlétében a Két Föld egyeítésének évében, peret évszak második havának 20. napján.

A többi dekrétum témája papok kinevezése Nebet és Semai halotti kápolnáiba, valamint leltár készítésének elrendelése Min templomának tulajdontárgyairól.[4]

Egyéb említései

[szerkesztés]

A dekrétumokon kívül Noferkauhórt említi Semai vezír sírjának két felirata is. Ezek az első uralkodási évben, semu évszak negyedik havának második napján készültek.[10] A feliratok beszámolnak arról, hogy követ hoztak a Vádi Hammamátból (Koptosz az ide induló expedíciók kiindulópontja volt). A szöveg részben elpusztult, de úgy tűnik, arról számolt be, hogy 19 napba telt. Magából a vádiból három sziklafelirat ismert, melyek arról számolnak be, hogy követ vittek innen; az egyik egy meg nem nevezett uralkodó első évére van datálva, két felirat pedig egy bizonyos Idi nevét említi. Amennyiben ugyanarról az Idiről van szó, akit a dekrétumok említenek, ezek a feliratok is Noferkauhór expedícióira utalnak.[11]

Név, titulatúra

[szerkesztés]
A fáraók titulatúrájának magyarázatát és történetét lásd az Ötelemű titulatúra szócikkben.
Hórusz-név
G5
R8G30
nṯr-b3.w
i isteniek”
Felső‑  és Alsó‑Egyiptom királya
M23L2
G5nfrD28
Z2
nfr-k3.w-ḥr
Noferkauhór
Hórusz i tökéletesek”
Ré fia
G39N5
 
E1
R12
Aa1
G43
Z1
G43
ḫw-w-ḥpw
Huihapi
Hápi védelmez engem”[12]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c d Kurt Sethe: Urkunden des Alten Reichs (= Urkunden des ägyptischen Altertums. Abteilung 1). 1. Band, 4. Heft. 2., augmented edition, Hinrichs'sche Buchhandlung, Leipzig 1933, p. 297-299, online.
  2. Jürgen von Beckerath: The Date of the End of the Old Kingdom, JNES 21 (1962), p.143
  3. Jürgen von Beckerath: Handbuch der ägyptischen Königsnamen, Münchner ägyptologische Studien, Heft 49, Mainz: P. von Zabern, 1999, ISBN 3-8053-2591-6, online Archiválva 2015. december 22-i dátummal a Wayback Machine-ben p. 68
  4. a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Pharaohs: Volume I - Predynastic to the Twentieth Dynasty 3300–1069 BC, Stacey International, ISBN 978-1-905299-37-9, 2008, p. 271-272
  5. a b Kim Ryholt: "The Late Old Kingdom in the Turin King-list and the Identity of Nitocris", Zeitschrift für ägyptische, 127, 2000, p. 99
  6. a b c d e f William C. Hayes: The Scepter of Egypt: A Background for the Study of the Egyptian Antiquities in The Metropolitan Museum of Art. Vol. 1, From the Earliest Times to the End of the Middle Kingdom, MetPublications, 1978, pp.136-138, online
  7. William C. Hayes: Royal Decrees from the Temple of Min at Coptos, JEA 32 (1946), pp. 3–23.
  8. A dekrétumok töredékei a MET katalógusában: 1, 2 és 3.
  9. a b Margaret Bunson: Encyclopedia of Ancient Egypt, Infobase Publishing, 2009, ISBN 978-1438109978, online, p. 268 and p. 284 for Kha’redni. Archiválva 2014. augusztus 8-i dátummal a Wayback Machine-ben
  10. Nigel C. Strudwick: Texts from the Pyramd Age, Writings from the Ancient World, Ronald J. Leprohon (ed.), Society of Biblical Literature 2005, ISBN 978-1589831384, online pp.345-347
  11. Maha Farid Mostafa: The Mastaba of SmAj at Naga' Kom el-Koffar, Qift, Vol. I, Cairo 2014, ISBN 978-977642004-5, p. 88-111
  12. Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen, Albatros, Düsseldorf 2002, ISBN 3-491-96053-3, p. 175.

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Neferkauhor című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.