Dinitrogén-pentoxid
Dinitrogén-pentoxid | |
Dinitrogén-pentoxid | |
IUPAC-név | Dinitrogén-pentoxid |
Más nevek | nitril-nitrát |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 10102-03-1 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | N2O5 |
Moláris tömeg | 108,01 g/mol |
Megjelenés | fehér színű, szilárd |
Sűrűség | 2,05 g/cm³, solid |
Forráspont | 32,4 °C (szublimál) |
Oldhatóság (vízben) | reagál, HNO3 keletkezik |
Kristályszerkezet | |
Molekulaforma | planáris |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
‒43,1 kJ/mol (s) +11,3 kJ/mol (g) |
Standard moláris entrópia S |
178,2 J K‒1 mol‒1 (s) 355,6 J K‒1 mol‒1 (g) |
Veszélyek | |
EU Index | Nincs besorolva |
Főbb veszélyek | erős oxidálószer, vízzel reagálva erős sav keletkezik |
NFPA 704 | |
Lobbanáspont | nem gyúlékony |
Rokon vegyületek | |
Rokon nitrogén-oxidok | Dinitrogén-oxid Nitrogén-monoxid Dinitrogén-trioxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid |
Rokon vegyületek | Salétromsav |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
A dinitrogén-pentoxid (vagy dinitrogén-pentaoxid) a nitrogénnek egyetlen, közönséges körülmények között szilárd halmazállapotú oxidja. A képlete N2O5. Szilárd halmazállapotban ionrácsos jellegű, a kristályrácsában NO+2 (nitril-) kationok és NO−3 (nitrát-) anionok találhatók.
Fizikai tulajdonságai
[szerkesztés]Színtelen, kristályos anyag, amely azonban már 20°C fölött bomlás közben megsárgul. Olvadáspontja kb. 30°C-on van. A képződő folyadék bomlás közben kb. 45°C-on forr. Hirtelen melegítésre robbanásszerűen bomlik.
Kémiai tulajdonságai
[szerkesztés]Igen erélyes oxidálószer, a ként és a foszfort hevesen oxidálja, a legtöbb fémmel szemben azonban elég passzívan viselkedik. A salétromsav valódi anhidridje, hőfejlődés közben salétromsavvá alakul:
- N2O5 + H2O = 2 HNO3
Előállítható vízmentes salétromsavból, ha azt foszfor-pentoxiddal vákuumban óvatosan desztilláljuk. A desztilláló gőzöket jéggel hűtött szedőben fogjuk fel:
- 2 HNO3 + P2O5 = N2O5 + 2 HPO3
A szedőben rendszerint két réteg gyűlik össze; a felső narancsszínű dinitrogén-pentoxid, míg az alsó réteg salétromsavból áll. A rétegeket választótölcsérben elkülönítve, a dinitrogén-pentoxid jéggel hűtve kikristályosítható.
Források
[szerkesztés]- Lengyel Béla, Proszt János, Szarvas Pál: Általános és szervetlen kémia
- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963-280-213-6