Neumann Ármin

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Neumann Ármin
Született1845. február 14.[1]
Nagyvárad
Elhunyt1909. január 31. (63 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
  • jogász
  • politikus
Tisztségemagyarországi parlamenti képviselő (1883–1903)
SírhelyeKozma utcai izraelita temető (5-1-14)
A Wikimédia Commons tartalmaz Neumann Ármin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Neumann Ármin (Nagyvárad, 1845. február 14. – Budapest, 1909. január 31.) magyar ügyvéd, jogi író, egyetemi tanár, udvari tanácsos, országgyűlési képviselő.

Életpályája[szerkesztés]

Édesapja Neumann Jakab Sámuel,[3] szigorúan vallásos ember volt. Édesanyja révén a Nagyváradon előkelő szerepet betöltő Kurbinder-családdal állott rokonságban. Jó ideig ingadozott, világi vagy egyházi pályát válasszon-e. Deutsch Dávid, a híres balassagyarmati rabbitól tanult, azután Poroszlóban volt a rabbiszeminárium növendéke, Kohut Sándorral együtt. Közben a bécsi egyetemen jogot hallgatott, ami nagy hatással volt rá és később Berlinben folytatta e tanulmányait, majd Pécsett, végül Budapesten 1868-ban szerezze meg a jogtudori diplomát.[4]


Hazai és külföldi tanulmányok után 1869–1884 között vidéken (Pápa, Székesfehérvár), 1884–1909 között pedig Budapesten volt ügyvéd. 1882-ben a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanára lett. 1887–1903 között a szabadelvű párt országgyűlési képviselője volt Bereck városában (ma Bretcu, Románia). Képviselő korában az üzletátruházásról szóló törvényjavaslatról és a magánbiztosítási vállalatokról írt tanulmányaival keltett föltűnést. Jogi vagy pénzügyi kérdésekben rendszeresen kikérték véleményét.[4]

1889-től egyetemi rendkívüli tanárként dolgozott. 1898-ban a kodifikacionális bizottság tagja lett. Ebben a minőségben szerzett érdemei elismeréséül kapta az udvari tanácsosi címet. Mikor 1903-ban berecki mandátumát letette, a város díszpolgárává választotta. Ekkortól visszavonult a politikától és nagyobbrészt a jótékonyságnak és a közművelődésnek élt. Az Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egyesület elnöke volt, melyhez 18 évi tevékenység fűzte. A pesti hitközségnek és chevra kadisának választmányi tagja s az alapítványi ügyosztálynak (Kornfeld mellett) alelnöke, a VI. izraelita községkerületnek pedig bírósági elnök volt. Továbbá tagja volt a főváros törvényhatósági bizottságának és számos pénzintézet igazgatóságának.[4]

1899-től a földművelés képző terén nagyobb tevékenység fejtetett ki. Több zsidó ifjú került az egyesület támogatásával földműves-iskolákba s mindannyi kitűnően bevált a gyakorlati életben is. Budapesten pedig az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Izraelita Kézmű- és Földmívelési Egyesület (MIKÉFE) kertészképző telepe, mely vezetésével dr. Kohner Adolfot bízta meg (megnyitása 1909-ben, ünnepélyes felavatása azonban csak 1912 május 19-én, az egyesület fennállásának hetvenedik jubileumán volt).[5]

Nejét, akinek családi neve Ries, Bécsben ismerte meg és vezette oltár elé. Miután Székesfehérvárra költöztek, a nagy műveltségű asszony hamarosan egyik vezéralakja lett a társadalmi és emberbaráti mozgalmaknak, ami fellendítette férje irodáját. Itt írta 7 év alatt meg főművét, a magyar kereskedelmi törvény magyarázatát, mely 3 vaskos kötetből áll. Ezen műve elismeréséül 1882-ben habilitálták a budapesti egyetemen a kereskedelmi és váltójog magántanárául.[4]

Emlékezete[szerkesztés]

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található (5-1-14.).

Neumann Ármin ügyvéd, jogi író sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5-1-14.

Magánélete[szerkesztés]

Felesége Ries Amália volt.

Művei[szerkesztés]

  • A kereskedelmi törvény magyarázata (I – III. Budapest, 1878-1882)
  • Az életbiztosítás lényege és jogi természete (Budapest, 1881)
  • A biztosítási ügylet (Budapest, 1882)
  • A korlátolt felelősségre alakult társaságok (Budapest, 1889)
  • Valutánk rendezéséről (Budapest, 1891)
  • A védjegyek oltalmáról szóló törvény magyarázata (Budapest, 1892)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC10888/11247.htm, Neumann Ármin, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 15.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. VII. ker. állami halotti akv. 165/1909. folyószám alatt
  4. ↑ a b c d Neumann Ármin dr., Egyenlőség 28. évfolyam 6. szám, 1909. február 7. (arcanum.com)
  5. ↑ Jellinek József: „MIKÉFE kertészképző telepe” A kert 1914 / 15. szám, 1914. augusztus 1. (arcanum.com)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • A Pallas nagy lexikona, az összes ismeretek enciklopédiája. 1-16 k. (17-18. pótk. Szerk. Bokor József). Budapest, Pallas-Révai, 1893-1904
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Révai nagy lexikona. Budapest, Révai, 1911-.
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Zsidó kultúrtörténeti emlékek Fejér megyében. Székesfehérvár, Szent István Király Múzeum, 2004. május 20-december 23. A kiállítást rendezte és a tanulmányt írta Gergely Anna. Székesfehérvár, 2004.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Neumann_Ármin&oldid=26771998”