Nem szólnak majd a harsonák
| Nem szólnak majd a harsonák | |
| Született feleségek 1. évad, 17. epizód | |
| Eredeti cím | There Won't Be Trumpets |
| Író | John Pardee és Joey Murphy |
| Rendező | Jeff Melman |
| Gyártási szám | 117 |
| Első sugárzás | 2005. április 3.  2006. március 1.  |
| Kronológia | |
| Előző | Hölgyek fehér asztal mellett |
| Következő | Szófogadó gyerekek |
A Nem szólnak majd a harsonák (There Won't Be Trumpets) a Született feleségek (Desperate Housewives) című amerikai filmsorozat tizenhetedik epizódja. Az Amerikai Egyesült Államokban először az ABC (American Broadcasting Company) adó sugározta 2005. április 3-án.
Az epizód cselekménye[szerkesztés]
Solis mama öt hónap kóma után úgy dönt, hogy „ideje felébredni” és felnyitni egyetlen kisfia szemét. Ám még mielőtt ezt megtehetné, újra mély álomba merül örökre(?) Mike levelet ír Susan-nek, amelyben kiönti a szívét a múltjáról, de a nőnek komoly dilemmát okoz, hogy felbontsa-e. Andrew-t kirúgják az iskolából, ezért Bree felveti az ötletet Rexnek, hogy kezelhetetlen fiúkat javítóintézetbe küldjék. Gabrielle ráveszi Carlos-t, hogy – a házuk megtartása érdekében – ülje le a börtönbüntetését. Célja elérése érdekében pedig még Solis mama temetésén is hatalmas cirkuszt rendez. Susan Edie pasijával megy randira. Lynette igazságérzete – Tom rosszallása ellenére – feldúl egy házasságot. Gabrielle egykor nem is gondolta volna, hogy Juanita Solis kórházi ellátásának apró hiányosságaiból egyszer még komoly hasznot húzhat…
Mellékszereplők[szerkesztés]
- Doug Savant – Tom Scavo
- Shawn Pyfrom – Andrew Van De Kamp
- Joy Lauren – Danielle Van De Kamp
- Marlee Matlin – Alisa Stevens
- Lupe Ontiveros – Juanita „Mama” Solis
- Albie Selznick – Dennis Stevens
- Rick Ravanello – Bill Cunningham
- Jeff Doucette – Father Crowley
- Dagney Kerr – Nurse Ruth Ann Heisel
- Mark L. Taylor – Mr. Steinberg
- Aria Wallace – Lily Stevens
- Brent Kinsman – Preston Scavo
- Shane Kinsman – Porter Scavo
- Derk Cheetwood – Security Guard
- Ciera Lamborn – Soprano Singer
Mary Alice epizódzáró monológja[szerkesztés]
- A narrátor, Mary Alice monológja az epizód végén így hangzik (a magyar változat alapján):
„A hősöket a legkülönbözőbb okok miatt tiszteljük. Van, akit a merészségéért. Van, akit a bátorságáért. Van, akit a jóságáért. De rajongásunk oka leginkább az, hogy szívünk mélyén mind arról álmodunk, hogy egyszer minket is megment valaki. Na persze, ha a sors nem hoz össze a megfelelő hőssel, kénytelenek vagyunk mi magunk megmentetni magunkat.”
Epizódcímek szerte a világban[szerkesztés]
- Angol: The're Won't Be Trumpets (Nem lesznek harsonák)
- Francia: Il ne suffira pas d'un signe
- Német: Helden (Hősök)
- Olasz: Eroi (Hősök)