Nebmaatré (fáraó)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nebmaatré
előd
egyiptomi fáraó
utód
ismeretlen
XVI. dinasztia
vagy XVII. dinasztia
ismeretlen

Nebmaatré oroszlános amulettje, ma a Petrie Múzeumban (UC 11587).[1]
Nebmaatré oroszlános amulettje, ma a Petrie Múzeumban (UC 11587).[1]

Prenomen
R8F35<
N5nbU4a
t
>
nṯr nfr nb-m3ˁ.t-rˁ
Netjer nofer Nebmaatré
A jó isten; az igazság ura

Nebmaatré egy kevéssé ismert ókori egyiptomi uralkodó volt a második átmeneti kor végén. Vagy a XVII. dinasztia elejéhez tartozott, és Théba fölött uralkodott,[2] vagy a XVI. dinasztia végéhez tartozott. [3][4]

Említései[szerkesztés]

A Nebmaatré uralkodói név egy bronzfejszén maradt fenn, amelyet Közép-Egyiptomban, egy aszjúti sírban találtak, és jelenleg a British Museum őrzi (katalógusszám: BM EA 63224). Ugyanez a név szerepel egy oroszlánfejet ábrázoló, ismeretlen eredetű fekete szteatitamuletten, amely ma a Petrie Múzeumban található (katalógusszám 11587).[1] A tárgyak tulajdonosának személye valamennyire kérdéses, mivel a XVIII. dinasztiához tartozó III. Amenhotep uralkodói neve szintén Nebmaatré volt. A fejsze azonban stílusa és lelőhelye alapján egyértelműen a második átmeneti kor végére datálható, az amulett pedig Flinders Petrie szerint túl durva kidolgozású ahhoz, hogy az egyiptomi történelem egyik fénykorában uralkodó III. Amenhotep idején készülhetett volna.[5][6] Petrie ehelyett felvetette, hogy az amulett a XIII. dinasztia utolsó uralkodói közé sorolható, kevéssé ismert Ibi amulettje lehetett, mert az ő uralkodói neve, ami a torinói királylistán részben fennmaradt, […]maatré volt. Kim Ryholtnak a torinói papiruszról írt tanulmánya azonban ezt a lehetőséget kizárja, mert a sérült helyen, a maatré hieroglifák előtt látható függőleges vonal kizárja, hogy a neb hieroglifa lehetett volna ott.[5]

Helye a kronológiában[szerkesztés]

Nebmaatré kronológiai helyzete a második átmeneti koron belül rendkívül bizonytalan. Jürgen von Beckerath felvetette, hogy az összevont XV.-XVI. dinasztia királya lehetett, ezt a két dinasztiát ő teljesen hükszosznak tartja.[7] Kim Ryholt ezzel szemben úgy tartja, hogy Nebmaatré a XVII. dinasztia egyik királya volt, bár nem határozta meg helyét a dinasztián belül.[8] Ryholt datálása azon alapul, hogy a fejszét, melyen Nebmaatré neve szerepel, egy, a serpenyősíros kultúrához tartozó sírban találták.[9] Ez a kultúra núbiai zsoldosokból állt, akiket a XVII. dinasztia uralkodói béreltek fel a hükszoszok elleni harcukhoz.[5] Darrell Baker rámutat, hogy a korszak thébai uralkodói valóban elláthatták zsoldosaikat ehhez hasonló fegyverekkel.[5]

Forrás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben a Nebmaatre című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.

  1. a b The amulet of the Petrie Museum
  2. K. S. B. Ryholt, Adam Bülow-Jacobse, The political situation in Egypt during the second intermediate period, c. 1800-1550 B.C., pp 168, 170, 171, 179, 204, 400
  3. Jürgen von Beckerath: Untersuchungen zur politischen Geschichte der Zweiten Zwischenzeit in Ägypten, Glückstadt, 1964
  4. Jürgen von Beckerath: Chronologie des pharaonischen Ägyptens, Münchner Ägyptologische Studien 46. Mainz am Rhein, 1997
  5. a b c d Darrell D. Baker: The Encyclopedia of the Egyptian Pharaohs. Volume I: Predynastic to the Twentieth Dynasty (3300–1069 BC), Bannerstone Press, London 2008, ISBN 978-1-905299-37-9, p. 244
  6. Flinders Petrie: Scarabs and Cylinders with Names, 1978, Aris & Philips, Ltd. (reprint of the 1917 original edition published by BSAE).
  7. Jürgen von Beckerath: Handbuch der agyptische Konigsnamen, Muncher. Agyptologische Studien, 49 Mainz, 1999, pp.118-119
  8. Kim Ryholt, The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period c. 1800–1550 B.C, Museum Tusculanum Press, (1997)
  9. Manfred Bietak: the Pan-grave culture Archiválva 2013. október 24-i dátummal a Wayback Machine-ben