Narta (Vlora)
| Narta | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Albánia |
| Megye | Vlora |
| Község | Vlora |
| Alközség | Qendra |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 40° 29′ 57″, k. h. 19° 27′ 26″Koordináták: é. sz. 40° 29′ 57″, k. h. 19° 27′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Narta falu Albánia délnyugati részén, Vlora városától légvonalban 5, közúton 6 kilométerre északnyugati irányban, a faluról elnevezett Nartai-lagúna délkeleti partján. Közigazgatásilag Vlora megyén belül Vlora község, illetve Qendra alközség települése.[1]
A település az Adriai-tengerről részlegesen lefűződött Nartai-lagúna délkeleti partvidékén, a Vlora és a lagúna között elterülő Shën Vlash-síkon (Fusha e Shën Vlashit) fekszik.[2] A település keleti határában fut a Durrëst Vlorával összekötő A2-es autóút.
A nagyrészt görögök lakta Narta – görög nevén Άρτα / Árta – hagyományosan szőlőjéről, a korai érésű Shën Diell fajtáról és az abból készült borról híres.[3] A 20. század második felében a falu melletti állami gazdaság művelte az ország legnagyobb, 5000 hektáron elterülő olajfaültetvényét.[4] Az ortodox húsvét idején minden évben megrendezett karnevál, maszkos felvonulás számos látogatót vonz.[5] A Nartai-lagúna, illetve tágabb környezete, a Vjosa–Narta Tájvédelmi Körzet (Zona e Peizazhit të Mbrojtur Vjosë–Nartë) ökoszisztémájánál fogva Narta jelentős idegenforgalmi potenciállal rendelkezik.[6]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Ligj Nr. 115/2014 për ndarjen administrativo-territoriale të njësive të qeverisjes vendore në Republiken e Shqipërisë. Fletorja Zyrtare, 137. sz. (2014) 6365–6390. o. arch
- ↑ Pasha 2006 :32.; Soviet military 1:50,000 scale topographic maps. Москва: Военно-топографическое управление Генерального щаба. 1977–1983.
- ↑ Andrásfalvy 1962 :329.; Nagel 1989 :103.; Réti 1991 :124.
- ↑ Réti 1991 :125.
- ↑ Dienes 2017 :73.
- ↑ Sheme & Mara 2017 :128.
Források[szerkesztés]
- ↑ Andrásfavy 1962: Bertalan Andrásfalvy: Formen des albanischen Weinbaues. Acta Ethnographica, XI. évf. 1–2. sz. (1962) 293–373. o.
- ↑ Dienes 2017: Dienes Tibor: Albánia: Útikönyv. 4. kiadás. Budapest: Hibernia. [2017]. = Varázslatos Tájak, ISBN 9789637617638
- ↑ Nagel 1989: Albánia. [Pécs]: Baranya Megyei Könyvtár. 1989. = Nagel Útienciklopédiák, ISBN 9637272194
- ↑ Pasha 2006: Myslim Pasha: Gjeografia ushtarake. Tiranë: Instituti Gjeografik Ushtarak i Shqipërisë. 2006. arch Hozzáférés: 2019. május 9.
- ↑ Réti 1991: Réti György: Albánia. Budapest: Panoráma. 1991. = Panoráma Külföldi Útikönyvek, ISBN 9632433890
- ↑ Sheme & Mara 2017: Selman Sheme – Valbona Mara: Gjeografia 11. Tiranë: Albas. 2017. ISBN 9789928028631
