Nancsangi csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nancsangi csata
Konfliktus második kínai–japán háború
Időpont 1939. március 17.május 9.
Helyszín Nancsang, Csianghszi tartomány
Eredmény Döntő japán győzelem
Szemben álló felek
 JapánFlag of the Republic of China.svg Nemzeti Forradalmi Hadsereg
Parancsnokok
Japán Okamura JaszudzsiFlag of the Republic of China.svg Xue Jue
Szemben álló erők
120 000200 000
Veszteségek
24 000 fő51 328 fő
é. sz. 28° 41′, k. h. 115° 53′Koordináták: é. sz. 28° 41′, k. h. 115° 53′


A nancsangi csata a második kínai–japán háború egyik összecsapása volt 1939. március 17. – május 9. között. Az összecsapás a stratégiai fontosságú Nancsang város birtoklásáért zajlott, mely Csianghszi tartomány legfontosabb vasúti központja volt és egyben – közelsége miatt – súlyos veszélyt jelentett a már japán megszállás alatt levő Vuhanban állomásozó japán egységekre. A csata – majdnem két hónapig tartó harcok után – a Japán Birodalmi Hadsereg győzelmével ért véget, a város elfoglalása megnyitotta az utat a japán csapatok számára Kína déli területei fele.

Előzmények[szerkesztés]

Nancsang várost a japán csapatok az 1938 őszén lezajlott vuhani csata során közelítették meg, de a kínai csapatok a Hsziusuj-folyónál ekkor még megállították a japán előrenyomulást. A japán hadvezetés a tél közeledte miatt nem is erőltette az áttörést, helyette a téli hónapok alatt jelentős utánpótlással látta el a Vuhanban állomásozó 11. japán hadsereget és a sereg létszámát felduzzasztotta 120 000 főre. A tavasz beköszöntével a 11. hadsereg parancsnoka, Okamura Jaszudzsi kiadta a parancsot a Nancsang elleni támadásra.

A csata[szerkesztés]

A japán csapatok először a Hsziusuj-folyó menti kínai állásokat vették heves tüzérségi tűz alá, a bombázás során vegyi fegyvert is bevetettek. Miután az itteni kínai csapatok ellenállását négy nap alatt megtörték, a folyón átkelve megkezdték az előrenyomulást a város irányába. Március 21-én hídfőállásokat építettek ki a folyó partján, majd március 26-án ezekből kitörve ostrom alá vették a várost, mely március 27-re a japánok kezére került. Március végén és április folyamán a japán csapatok a Nancsang környéki kisebb kínai védőállásokat is felszámolták.

Április 21-én azonban a kínai csapatok - kihasználva, hogy Nancsang térségéből jelentős számú japán erőket csoportosítottak át a Szujszhien-Caojangi csatában harcoló japán csapatok megsegítésére - meglepetésszerű ellentámadásba lendültek. A japánok kénytelenek voltak a Hsziusuj-folyóig visszavonulni, de itt továbbra is tartották magukat, a kínaiak próbálkozásai ellenére. Május 27-én a japánok ellentámadásba lendültek, heves tüzérségi és légi támogatás mellett, visszaszerezve az előző napokban elvesztett védőállásaik zömét. Ennek ellenére Csang Kaj-sek kiadta parancsba a hadműveletet irányító Xue Jue tábornoknak a város május 5-re való bevételét. A kínaiak hadművelete azonban kudarcba fulladt, majd május 9-én Xue Jue elrendelte a visszavonulást. Okamura Jaszudzsi - a japán csapatok kimerültségére tekintettel - nem rendelte el a visszavonuló kínai csapatok követését.

Következmények[szerkesztés]

Nancsang elfoglalása megnyitotta az utat a japán csapatok előtt Kína déli területei felé, mely a későbbiekben súlyos következményekkel járt a Nemzeti Forradalmi Hadsereg számára. A város elvesztése negatívan érintette a kínai csapatok morálját is, mely nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a csatát követően csak 1939 őszén sikerült először győzelmet aratni a japánok felett.

Források[szerkesztés]

  • Hsu Long-hsuen and Chang Ming-kai: History of the Sino-Japanese War (1937–1945). Translated by Wen Ha-hsiung, Chung Wu Publishing, Taipei, 1971 (második kiadás).