Nagytobozú sárgafenyő
| Nagytobozú sárgafenyő | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
| Nem fenyegetett | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Nagytobozú sárgafenyő témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagytobozú sárgafenyő témájú médiaállományokat és Nagytobozú sárgafenyő témájú kategóriát.
|
A nagytobozú sárgafenyő (Pinus jeffreyi) a fenyőfélék (Pinaceae) családjába tartozó növényfaj.
Származása, elterjedése
[szerkesztés]Észak-Amerika, USA nyugati részén, magas hegységek száraz lejtőin honos. Az amerikai sárgafenyő Pinus ponderosa közeli rokona.
Magyarországon főleg gyűjteményes kertekben látható; a legszebbek Dénesfán állnak (Józsa).
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés]Terebélyes, kúpos, 40 méter magasra megnövő örökzöld fenyő. Sötét szürkésbarna kérgét mély, keskeny repedések tagolják. Vaskos, sima ágait hamvas bevonat borítja.
Hármasával álló, kékeszöld, merev tűlevelei akár 25 cm hosszúak is lehetnek.
A fiatal hajtásokon a vöröses porzós virágzatok felpattanva sárgák, termős tobozai bíborszínűek. A toboz kúpos, 30 cm hosszú, sárgásbarna. Pikkelyein ívelt, szúrós szálka van.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés]A párás, meleg környezetben érzi jól magát; ebből adódóan kissé fagyérzékeny. Fiatal korában lassan fejlődik (Józsa).
Virágai a nyár elején nyílnak.
Felhasználása
[szerkesztés]Főleg kisebb csoportokban mutatós díszfa. Tobozát a virágkötészetek kedvelik (Józsa).
Képek
[szerkesztés]- habitusa
- kérge
- levelei
- toboza
- levele és toboza
- elterjedése
Források
[szerkesztés]- Allen J. Coombes: határozó kézikönyvek: Fák, Egyetemi Nyomda, Budapest ISBN 963 545 038 9
- IUCN Red List: Jeffrey Pine
- Józsa: Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 160. old.