Nagy partfutó

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Nagy partfutó
Calidris tenuirostris - Laem Phak Bia.jpg
Természetvédelmi státusz
Veszélyeztetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Öregrend: Neoaves
Csoport: Passerea
Csoport: Gruae
Csoport: Gruimorphae
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Alrend: Scolapaci
Család: Szalonkafélék (Scolopacidae)
Alcsalád: Arenariinae
Nem: Partfutó (Calidris)
Merrem, 1804
Faj: C. tenuirostris
Tudományos név
Calidris tenuirostris
Horsfield, 1821
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy partfutó témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy partfutó témájú médiaállományokat és Nagy partfutó témájú kategóriát.

A nagy partfutó (Calidris tenuirostris) a madarak (Aves) osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a szalonkafélék (Scolopacidae) családjába tartozó faj.[1][2]

Rendszerezése[szerkesztés]

A fajt Thomas Horsfield amerikai természettudós írta le 1821-ben, a Totanus nembe Totanus tenuirostris néven.[3]

Előfordulása[szerkesztés]

Szibériai tundrákon fészkel. Telelni délre vonul, Ázsia déli részébe és Ausztráliába. Kóborló egyedei eljutnak Európába és az Amerikai Egyesült Államokba is.

A természetes élőhelye tundrák és tengerpartok.[4]

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 26–28 centiméter, szárnyfesztávolsága 56–66 centiméter, testtömege 115–248 gramm.[3]

Calidris tenuirostris - Great Knot.jpg

Életmódja[szerkesztés]

Rovarokat és puhatestűeket keresgél a vízparton.

Szaporodása[szerkesztés]

Fészekalja 4 tojásból áll.

Természetvédelmi helyzete[szerkesztés]

Nagy az elterjedési területe, egyedszáma viszont nagy mértékben csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján veszélyeztetett fajként szerepel.[5]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
  2. Az Integrated Taxonomic Information System besorolása. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
  3. a b Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
  4. A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)
  5. Természetvédelmi Világszövetség. (Hozzáférés: 2018. szeptember 6.)

További információk[szerkesztés]