Nagy fülemüle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagy fülemüle
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Magyarországon fokozottan védett
Természetvédelmi érték: 100 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Madarak (Aves)
Csoport: Carinatae
Alosztály: Neornithes
Alosztályág: Újmadárszabásúak (Neognathae)
Csoport: Neoaves
Csoport: Passerea
Öregrend: Telluraves
Csoport: Australaves
Csoport: Eufalconimorphae
Csoport: Psittacopasserae
Rend: Verébalakúak (Passeriformes)
Alrend: Verébalkatúak (Passeri)
Alrendág: Passerida
Öregcsalád: Muscicapoidea
Család: Légykapófélék (Muscicapidae)
Alcsalád: Saxicolinae
Nem: Luscinia
T. Forster, 1817
Faj: L. luscinia
Tudományos név
Luscinia luscinia
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Motacilla luscinia (protonym)
  • Erithacus luscinia
Elterjedés
A nagy fülemüle elterjedési területe   költőhely (nyáron)   telelőhely
A nagy fülemüle elterjedési területe
  költőhely (nyáron)
  telelőhely
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Nagy fülemüle témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy fülemüle témájú médiaállományokat és Nagy fülemüle témájú kategóriát.

A nagy fülemüle (Luscinia luscinia) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.

Nemének a típusfaja.

A Magyar Madártani Egyesület rendszerbesorolása szerint a rigófélékhez tartozik.

Előfordulása[szerkesztés]

Európában és Ázsiában költ, hosszútávú vonuló, eljut Afrika déli részére is. Folyók melletti erdők sűrű aljnövényzetében él.

Megjelenése[szerkesztés]

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 24-26 centiméter, testtömege 24-30 gramm. Közeli rokonától, a fülemülétől felhőzött melle, sötétebb felsőteste és barnás farka különbözteti meg.

Életmódja[szerkesztés]

A talajszinten, avarban gyűjtött rovarokkal, férgekkel és csigákkal táplálkozik. Tavasszal a hím éjjel és nappal egyaránt sokat énekel. Az Hallgat ének különösen erőteljes és dallamos, sok kilométerről is jól hallható. Hasonlít a fülemüle énekéhez, de hiányzik belőle annak jellegzetes bevezető "crescendo"-ja.

Szaporodása[szerkesztés]

Luscinia luscinia

Fűz-nyár ligeterdők aljnövényzetébe a tojó készíti csésze alakú fészküket. Fészekalja 4-6 tojásból áll, melyeken 13 napig kotlik. A fiókákat még 11-13 napig gondozza.

Kárpát-medencei előfordulása[szerkesztés]

Áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarország északkeleti részén, kis egyedszámban, de rendszeres fészkelőként.

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]