Nagy Lajos (igazgató-tanító, 1890–1938)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Nagy Lajos (Óbecse, 1890. augusztus 3. – Békésszentandrás, 1938. január 17.)[1] római katolikus igazgató-tanító.

Életútja[szerkesztés]

Nagy András és Boda Borbála fiaként született. A középiskolát és a képzőt Baján végezte, ahol 1913-ban kapta meg oklevelét. Szokolovácon a Julian-egyesületben volt tanító az összeomlásig, mikor is a megszállás elől hazafias érzelemtől hajtva, Békésszentandrásra ment, ahol öt évig a tanyai iskolánál, majd 1923-tól pedig a római katolikus iskolánál tanított. 1926-tól az iskola vezetője. A községi képviselőtestület tagja volt. Az első világháború alatt a szerb harctéren súlyosan megsebesült. Halálát szervi szíjbaj okozta 1938-ban. Neje Kozák Róza, akinek édesatyja, Kozák János hősi halált halt. Gyermekei: Rózsa, Magdolna és Terézia-Borbála.

Cikkei, elbeszélései és versei lapokban és antológiákban jelentek meg.

Írói nevei: f. Nagy Lajos; F. Nagy Lajos; Félegyházi N. Lajos: Félegyházi Nagy Lajos.

Műve[szerkesztés]

  • Tanyai mesgyéken. Versek. 1921/22. Szarvas, 1922

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Márkus György (szerk.): Magyar városok és vármegyék monográfiája 19. Békés vármegye (Budapest, 1936) 689. old.
  • Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János. XIX. kötet 204-205. hasáb