Nők a Társadalomban Kutatóközpont

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nők a Társadalomban Kutatóközpont
Alapítva1973
Elhelyezkedése
Nők a Társadalomban Kutatóközpont (Egyesült Államok)
Nők a Társadalomban Kutatóközpont
Nők a Társadalomban Kutatóközpont
Pozíció az Egyesült Államok térképén
é. sz. 44° 02′ 39″, ny. h. 123° 04′ 31″Koordináták: é. sz. 44° 02′ 39″, ny. h. 123° 04′ 31″
A Nők a Társadalomban Kutatóközpont weboldala

A Nők a Társadalomban Kutatóközpont (angolul: Center for the Study of Women in Society, CSWS) az Oregoni Egyetem feminista kutatással és aktivizmussal kapcsolatos szervezete, amely 1973-ban jött létre az egyetem és a hallgatói önkormányzat együttműködésével.[1] A Handbook of Gender, Work, and Organization kézikönyv szerint „a nemekkel és nőkkel foglalkozó tudományok jelentős feminista központja”.[2] A Nemzeti Nőkutató Tanács tagja.[3]

Cheris Kramarae, 1980-as évekbeli igazgató szerint a szervezet az alábbi művekben működött közre:

…film női bevándorlókról és a növényvédő szerek veszélyeiről; macedón (cigány) nők élete; ökofeminizmus; leszbikusok metaforaként a női irodalomban; a kelet-ázsiai prostitúció működése; alacsony jövedelmű fekete nők erőszakos élete; alacsony jövedelműek terhesgondozása; gyermekegészség; bántalmazott nők lakhatása; nők hozzáférése a közügyekhez és hitelekhez; AIDS-oktatás Afrikában.[4]

Az 1990-es években az interdiszciplináris kutatások támogatása mellett kutatófórumokat is szerveztek. 1992-ben egy társadalomtudományi kutatásra Mazie Giustina százezer dollárt adományozott. Az 1990-es években bölcsészettudományi témákban és az öregedéssel kapcsolatban folytak kutatások. 2009-ben a kutatásokra adott ösztöndíjak mértéke elérte a kétmillió dollárt.[3]

2013-ban odaítélték az első Le Guin sci-fi-ösztöndíjat.[5][6]

Története[szerkesztés]

Megalapítása[szerkesztés]

Az 1970-es „A nők helyzete az Oregoni Egyetemen” tanulmány szerint a teljes munkaidős oktatók 10,5 százaléka volt nő.[7] Joan Acker, a szerzők egyike az egyetemtől akcióterv kidolgozását kérte, de arra csak a diszkriminációról szóló Title IX 1972-es elfogadását követően került sor.[4]

A mesterképzési intézet nőkutató központját szövetségi támogatásokból finanszírozták. Az állami forráskivonások ellenére 1972-ben az egyetem támogatta egy nőjogi konferencia megrendezését. A javaslatot a Művészeti és Tudományos Főiskola összes tanszékének el kellett volna fogadnia, de csak a szociológiai reagált.[8]

1973-ban Robert D. Clark rektor támogatta a központ létrehozását;[4] az első három évben évi 5244 dolláros költségvetésével „siralmasan alulfinanszírozott” volt.[8] A központ első igazgatója Acker lett.[4] A Miriam M. Johnsonnal közös projektjére visszaemlékezve felidézte, hogy „A »ki tartja magát leginkább feministának« felvetéshez leginkább kapcsolódó kérdés az volt, hogy »ki borotválja a lábát?« Ezen egy jót nevettünk.”[9]

Edward Kemp gyűjteményszervező könyvtáros a nők vezetőként, íróként és művészként való szerepvállalásáról szóló kéziratokhoz jutott. Kempet leginkább Jane Grant, a The New Yorker társalapítójának kézirata érdekelte; később találkozott Grant férjével, William B. Harrisszel (a Fortune szerkesztőjével). Harris a felesége tiszteletére pénzügyi alapot akart létrehozni; 1975-ben kétszer is találkozott Robert D. Clarkkal és több oktatóval,[10] majd 1976-ban 28 doboznyi kéziratot adományozott az egyetemnek.[11] 1983-ban végrendeletében 3,5 millió dollárt hagyott az egyetemre.[10][12]

Küldetésének bővülése[szerkesztés]

A központ 1983-ban, küldetésének általánosabbá válásával vette fel mai nevét.[13] Az éves ösztöndíjak mértéke százezer dollárra nőtt.[12] Harris és Grant végrendeletével tevékenysége a multidiszciplináris kutatásra koncentrálódott. Az 1980-as évek végén az egyetemi könyvtárral és művészeti múzeummal is együttműködtek.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alan Sylvestre: Center for the Study of Women in Society at UO marks 40 years (angol nyelven). KVAL, 2013. november 7. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  2. Emma Jeanes – David Knights – Patricia Yancey Martin: Handbook of Gender, Work and Organization. (angolul) Hoboken (New Jersey): John Wiley & Sons. 2012. 429. o. ISBN 978-1-119-99079-6 Hozzáférés: 2024. január 30.  
  3. a b Alice Evans: Women in Northwest Initiative (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont, 2016. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  4. a b c d e History (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  5. Le Guin Feminist Science Fiction Fellowship (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  6. Le Guin Feminist SF Fellowship (angol nyelven). Locus Magazine, 2016. augusztus 10. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  7. Joan Acker – Jane Gray – Joyce Mitchell: Report: The Status of Women at the University of Oregon (angol nyelven). Oregon Digital, 1970. október 23. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  8. a b Alletta Brenner – Suzanne Clark – David Frank: History of the Center for the Study of Womenin Societ at the University of Oregon (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont, 2006. augusztus 24. [2010. június 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  9. Miriam Johnson (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  10. a b Robert Clark Letter (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont. (Hozzáférés: 2024. január 30.)
  11. Susan Henry: Anonymous in Their Own Names: Doris E. Fleischman, Ruth Hale, and Jane Grant. (angolul) Nashville (Tennessee): Vanderbilt University Press. 2012. 228. o. ISBN 978-0-8265-1846-0 Hozzáférés: 2024. január 30.  
  12. a b Előfizetés szükséges Gift to Coast Women’s Center. (angolul) The New York Times, (1983. október 4.) A22. o. Hozzáférés: 2024. január 30.
  13. Annual Review 2013 (angol nyelven). Nők a Társadalomban Kutatóközpont. [2014. július 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. január 30.)

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Center for the Study of Women in Society című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk[szerkesztés]