Növényi mozgások

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A szemérmes mimóza leveleinek gyors turgormozgása
Példa tropizmusra. A napraforgó virága a fényinger irányától függően helyzetváltoztató mozgást végez

A növényi mozgásoknak két alapvető fajtáját különböztetjük meg. Ezek a passzív és aktív mozgások.

Passzív mozgás létrejöhet a szél, a víz vagy különböző állatok közreműködésével.

Az aktív mozgás létrejöttéhez energia befektetése szükséges. Ezt rendszerint ATP hidrolíziséből nyerik a növények. Az aktív mozgás lehet helyváltoztató (taxis) vagy helyzetváltoztató. A taxis az alacsonyabb rendű élőlényeknél elterjedtebb például az ostoros moszatoknál vagy a mohák és harasztok hímivarsejtjeinél megfigyelhető jelenség. A helyzetváltozató mozgás két típusa lehet a tropizmus, amely az auxin (növekedési hormon) hatására alakul ki. Ezt a mozgást az inger kiváltja és irányítja is. Ilyen például a gyökerek pozitív geotropizmusa. A másik típus a turgormozgás (nasztiák), amelyet az inger kivált, de nem irányít. A turgormozgás azt jelenti, hogy valamilyen inger hatására anyagcsere-változások alakulnak ki. Ezért jön létre például a szemérmes mimóza leveleinek gyors turgormozgása is.

Növényi mozgások
Passzív mozgás Aktív mozgás
Élőlények közreműködése Pl.:Állatok közreműködése Természeti energiák közreműködése Pl.:Nap és szélenergia Helyváltoztató Aktív mozgás Pl.:Mohák, harasztok hímivarsejtjei Helyzetváltoztató Aktív mozgás
Tropizmus Pl.:Napraforgó tropizmusa

Turgormozgás Pl.:Szemérmes mimóza turgormozgása