Tropizmus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A tropizmus olyan biológiai jelenség, mely főként növényeknél fordul elő.[1]

Gomba fototropizmusa

Tropizmusról beszélünk, ha egy növény, valamilyen stimulus hatására elfordul, vagy nőni kezd.

Vírusoknál és patogéneknél is használják a tropizmus kifejezést, mint például ‘gazdatropizmus’, vagy ‘sejttropizmus'.

A tropizmus szó ógörög eredetű (trope), és (el)fordulást jelent.

Többféle tropizmus létezik, és a tropizmust jelző előtag a stimulusra utal.

Pozitív tropizmus esetén a stimulus irányába, negatív tropizmus esetén a stimulustól másik irányba történik az elmozdulás.

Ha egy organizmus helyváltoztatásra is képes, akkor taxissal, illetve kinézissel (nem irányorientált mozgás) jellemzik a jelenséget.

Fajtái[szerkesztés]

  • Kemotropizmus: vegyszer hatására történő mozgás
  • Geotropizmus (vagy gravitropizmus): gravitáció hatására történő mozgás
  • Heliotropizmus: napfény hatására történő mozgás
  • Szonotropizmus: hang hatására történő mozgás
  • Hidrotropizmus: víz hatására történő mozgás
  • Fototropizmus: fény hatására történő mozgás
  • Termotropizmus: hő hatására történő mozgás
  • Elektrotropizmus: elektromos tér hatására történő mozgás
  • Tigmotropizmus: fizikai kontaktus hatására történő mozgás
  • Ecotropizmus: korlátozott hatású reakció (főleg patogének kis területű fertőzési hajlama)
  • Amphotropizmus: széles hatású reakció (főleg patogének nagy kiterjedésű fertőzési hajlama)
  • Neurotropizmus: vírus fertőzés hatása a gazdaszervezet idegrendszerére
Gravitropizmus példája egy régi barlangban (Baia, Olaszország)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]