Mátyás B. Ferenc

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyás B. Ferenc
Az 1989-ben megjelent Körkép antológiában látható portréja
Az 1989-ben megjelent Körkép antológiában látható portréja
Élete
Születési névBráver Ferenc
Született1943. augusztus 6.
Csepel, Magyarország
Elhunyt2024. február 18. (80 évesen)
Nemzetiségmagyar
SzüleiMátyás Erzsébet
HázastársaLévay Anna (1943-)
GyermekeiAnna Mária (1963)
Sándor Ferenc (1967)
Pályafutása
Írói álneveUdvardy Ferenc
Zoltán Ferenc
Jellemző műfaj(ok)elbeszélések, regények versek
Alkotói éveiMég aktív
Első műveLégyfogás kézzel és csapóval (elbeszélés, 1980)

Mátyás B. Ferenc (eredeti neve: Bráver Ferenc, írói álnevei: Udvardy Ferenc, Zoltán Ferenc) (Csepel, 1943. augusztus 6.2024. február 18.)[1] magyar író.

Életpályája[szerkesztés]

1962-ben érettségizett Kolozsváron az Ady-Şincai Líceumban. Egyetemi tanulmányait a temesvári Távközlési Főiskolán végezte el. 1963–64 között Diósadon magyar irodalmat tanított. 1964–1986 között a kolozsvári postán műszerészként dolgozott.

Csend című novellájával a Megyei Tükörben jelentkezett (1970). Elbeszéléseit, verseit a Korunk, Igaz Szó, Brassói Lapok, a pozsonyi Új Szó közölte. Első kötete Légyfogás kézzel és csapóval címen viszonylag későn jelent meg (1980). Méltatói szokatlan gyakorlottságát, karcolatainak célratörő (időnként túlságosan puritán) s abszurd végkifejletig ívelő szerkezetét emelik ki, s ez további írásainak is meghatározó jegye maradt. Középponti problémája a kisember-lét kiszolgáltatottsága, a helyzet okozta erkölcsi torzulások. Erkölcsi magatartása elsősorban az ábrázolás könyörtelen objektivitásában érhető tetten: az elbeszélésvilág öntörvényű folyamatai a szereplőket eleve megfosztják a cselekvő visszahatás lehetőségeitől. A játékember c. regényében és utolsó elbeszéléskötetében a játék és az irónia ellenpontja teszi gazdagabbá a mondandót.

1986 óta él Magyarországon. 1986 és 1987 között a Múzsa Kiadó irodalmi szerkesztője volt. 1987–-1990 között a Magvető Könyvkiadónál külső lektorként tevékenykedett. 1988-tól 1990-ig között a Magyar Nemzet irodalmi szerkesztőjeként dolgozott. 1990 óta az Erdélyi Szövetség elnökségi tagja. 1990–1991 között, valamint 1997 óta szabadfoglalkozású író. 1991 óta az Erdélyi Magyarság rovatvezetője, 1992–-1995 között főszerkesztője. 1996-ban a Világlapnál főmunkatárs. 1998-tól a Harmadik Évezred tulajdonos-főszerkesztője. A Primor Kiadó társtulajdonos-igazgatója, A Magyar Írószövetség, és az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagja, az Erdélyi Szövetség alapító tagja, és más írói pályájával közös társulások tagja.

Magánélete[szerkesztés]

1962-ben házasságot kötött Lévay Annával. Két gyermekük született: Anna Mária (1963) és Sándor Ferenc (1967).

Művei[szerkesztés]

  • Légyfogás kézzel és csapóval ( karcolatok, novellák, 1980)
  • Sorsátültetés (novellák, 1981)
  • A játékember. Regény; Kriterion, Bukarest, 1982
  • Egyszemélyes társasjáték (elbeszélés, 1983)
  • Valószínű történetek (novellák, 1984)
  • Yogi. Magam vagyok, ne féljetek tőlem (kisregény, 1988)
  • fáradtÉden (elbeszélések, 1989)
  • Szabadon választott megtorlás (válogatott novellák, 1990)
  • Léggömbvadászat (önéletrajzi regény, 1991)
  • Mezítelen árnyékod (regény, 1993)
  • Baziliszkusz Egy eszmény prózai megsiratása; Primor, Budapest, 1994
  • Vágj hozzá(m) mosolygós arcot (versek, 2014)
  • Rekviem napi árfolyamon (versek, 2016)
  • Vergődj, mintha élnél (kisregény, 2017)
  • Dalolj, dalolj, vakvarjúcskám (versek, 2018)
  • Ars Kamikaze (a szerző 75. születésnapjára megjelent versek, 2018)
  • Hangulatbűneim (versek, 2019)
  • Időhámozás (versek, 2020)
  • Végső stációm (versek, 2021)
  • Töretlen töredékek. Versek; Napkút, Budapest, 2022

Díjai, kitüntetései[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  • Kortárs magyar írók
  • Mózes Attila: Hétköznapok – nagyítólencse alatt. Utunk, 1980/27.
  • Mózes Attila: Négykézláb-helyzetek. Utunk, 1981/25.
  • Szőcs István: Légyfogás kézzel és csapóval. Előre, 1980. szeptember 24;
  • Szőcs István: Játékember. Utunk 1982/45
  • Az egyszemélyes társasjáték kockázatai. Előre, 1983. szeptember 21.
  • Balázs F. Attila: Százkarú kötelességek szorítása. A Hét 1982/30.
  • Borcsa János: Mátyás B. Ferenc novelláiról. Korunk, 1982/9.
  • Marosi Péter: Reszkető állatkáktól ágrólszakadt Jánosokig. A Hét, 1983/38.
  • Kovács János: Játék az emberrel. Igaz Szó, 1983/5.
  • Sánduly Lajos: A homo ludens átváltozásai. Korunk 1983/6.
  • Bogdán László: Panoptikum és idill. Utunk 1985/8.
  • Szász László: A valószerű ábrázolás tartalékai. Igaz Szó, 1985/8.
  • MAGYAR NEMZET: 1988, 221. (Megay László: Yogi, M.B.F. kisregénye)
  • ÉLET ÉS IRODALOM: 1989, 16. (Bikácsy Gergely: Aki bújt, aki nem...)
  • ÚJ AURÓRA: 1989, 5. (Mátyás István: Bizonytalanság, szorongás, kiszolgáltatottság)
  • ESTI HÍRLAP: 1990, 235. (Kenéz Ferenc: "Olykor ölni tudnék, írni mindig sikerül)
  • STÁDIUM: 1990, 1. (Csillag Tibor: "...és megszegte a friss napot...")
  • MAGYAR NAPLÓ: 1991, 7. (Budai Katalin: Abszurditások ismerős ízei)
  • Stádium: 1991, 1. (Pannonhegyi Katalin: Szabadon választott megtorlás)
  • VIGÍLIA: 1991, 8. (Kenyeres Zoltán: Léggömbvadászat)
  • HETI MAGYARORSZÁG: 1992, 29. (Szalontai Gyula: "A kisebbségbe szakadt magyarság jogaiért..." Beszélgetés M.B.F-el)
  • FORRÁS: 1992, 8. (Mátyás István: Kegyetlenül komor világ)
  • MAGYAR FÓRUM: 1993, 48. (Szőcs Zoltán: Az üldözött és a mánia)
  • KORTÁRS: 1994, 4. (Gróh Gáspár: M.B.F: Mezítelen árnyékod)
  • HAVI MAGYAR FÓRUM: 1995, 2. (Czére Béla: M.B.F: Baziliszkusz)
  • ÁGH ISTVÁN: 2014, Mátyás B. Ferenc verseiről
  • POMOGÁTS BÉLA: 2016, Kolozsvári költő – Pestújhelyen