Mátyás Ferenc (költő)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mátyás Ferenc
Mátyás Ferenc.jpg
Élete
Született 1911. november 22.
Kispest
Elhunyt 1991. február 18. (79 évesen)
Budapest
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) versek
Első műve Szeretnék lenni (vers, 1936)
Irodalmi díjai József Attila-díj (1960)

Mátyás Ferenc (Kispest, 1911. november 22.Budapest, 1991. február 18.) József Attila-díjas (1960) magyar költő, író.

Életpályája[szerkesztés]

Szegényparaszti család gyermekeként látta meg a napvilágot. 1934-től cím- és címerfestősegédként dolgozott Budapesten. Kapcsolatba került a népi írókkal, a Válasz és a Kelet Népe közölte műveit. József Attila segítségével a Szép Szóban is jelentek meg írásai. Az Esti Kurír, majd 1945-től a Szabadság munkatársa volt; szerkesztette a Szabó Lőrinc című hetilapot. 1948-ban a Vallás- és Közoktatási Minisztérium előadója lett. 1949-től az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa, később tudományos kutatója, osztályvezetője. 1953-ban könyvtárosi képesítést szerzett. 1959-1972 között a Magvető Könyvkiadó szerkesztője volt.

Munkássága[szerkesztés]

Első versei a pusztákon élő szegények gondjairól adtak könyörtelen tárgyiassággal megjelenített képet. Lázadó indulatait keserűsége, a kiszolgáltatottság szorongató érzése kísérte. A falu küldöttje (1942) című önéletrajzi regényében saját íróvá válásának történetét beszélte el. 1947 után csak ritkán jelenhettek meg művei. Az 1960-as évektől ismét szerepelt: költészetét ekkor az emlékezés derűje és a harmónia vágya hatotta át.

Művei[szerkesztés]

  • Szeretnék lenni (vers, 1936)
  • Elveszünk (vers, 1938)
  • Eleven koporsók (vers, 1940)
  • Holdvarázs (vers, 1941)
  • A falu küldöttje (önéletrajzi regény, 1942)
  • Batyuzó halál (vers, 1943)
  • A csizmás szerkesztő úr (regény, 1943)
  • A puszták szegénykéi (vers, 1943)
  • Mezítlábasok éneke (vers, 1947)
  • Csönd és nyugtalanság (vers, 1958)
  • Kegyetlen idill (vers, 1959)
  • Megriadt pipacsok (vers, 1961)
  • Alföldi irisz (válogatott és új versek, 1962)
  • Költők és parasztok (útinapló, 1964)
  • Paraszt pieta (vers, 1965)
  • Emlékek lázadása (vers, 1967)
  • Égre vert csillag (vers, 1969)
  • Parasztciterán (vers, 1971)
  • Álmunkból fölriadva (vers, 1972)
  • A múzsák udvarában (esszék, 1974)
  • Légörvényben (vers, 1976)
  • Egyetlen menedék (vers, 1979)
  • Városszéli szülőföld (emlékezések, 1981)
  • Erdei karnevál (vers, 1985)
  • S mégis bizakodón (vers, 1987)
  • Tiszavirág életünk (vers, 1988
  • Válogatott versek (1990)

Díjai[szerkesztés]

  • József Attila-díj (1960)
  • Szocialista Kultúráért (1965)
  • Munka Érdemrend (1971)
  • A Munka Érdemrend arany fokozata (1981)
  • a Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986)

Források[szerkesztés]

  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 9638607106
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó Budapest, 1999 ISBN 9638157917

További információk[szerkesztés]