Muzsikáló ház
| Muzsikáló ház | |
| műemlék | |
 | |
| A Muzsikáló ház 2010-ben | |
| Település | Budapest VIII. kerülete |
| Cím | Rákóczi út 13. |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 1837 |
| Rekonstrukciók évei | 1852, 1861, 1957 |
| Építési stílus | klasszicizmus |
| Építész(ek) | Hild József |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | lakóház |
| Egyéb jellemzők | |
| Emeletek száma | 2 |
| Nevezetességei | Lechner Ödön és Hubay Jenő szülőháza |
| Elhelyezkedése | |
 Muzsikáló ház
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 03′ 48″Koordináták: é. sz. 47° 29′ 42″, k. h. 19° 03′ 48″ | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Muzsikáló ház témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Muzskáló ház klasszicista lakóház a Józsefvárosban, a Rákóczi út 13. alatt. Eredeti formájában Hirschmüller János megrendelésére Hild József építőmester tervezte és kivitelezte.
Pest legtöbbet foglalkoztatott mesterének házát az itt élt családok és vendégeik tették Budapest és a magyar művelődéstörténet fontos helyszínévé. A 19. században itt volt lakása a Lechner, a Huber és a Doppler családoknak, később Henszlmann Imre művészettörténésznek.
Itt született 1845. augusztus 27-én Lechner Ödön építőművész, 1858. szeptember 15-én Huber/Hubay Jenő hegedűművész, zeneszerző.
Az épület[szerkesztés]
Hild 1837-ben fejezte be sablonos klasszicista lakóházát még egyemeletes formában, szerény udvari résszel. (Ekkor már hat éve állt a szomszédos telken [Kerepesi/Rákóczi út 15.] még igénytelenebb, földszintes épülete, a Fehér Ló vendégfogadó.)
1852-ben Westermayer József megrendelésére Diescher József épített második emeletet a házra. A kiegészítés pontosan követi a Hildtől származó részeket. 1861-ben az udvari részen Pán József csinált kétszintes emeletráépítést az addig földszintes toldalékra.
A ház műemléki helyreállítása 1957-ben volt.
A ház neves lakói[szerkesztés]
A Pestre költözésük óta a Józsefvárosban élő bajor nemesi származású Lechner család a ház első neves lakói között lehettek. 1845-ben született Ödön fiuk legjelentősebb épülete a kerületben a halála (1914) utáni évben átadott iskola a Vajda Péter utca 25–31. sz. alatt.
Muzsikusok a házban[szerkesztés]
A ház elkészültével egy évben megnyílt Pesti Magyar Színház (Kerepesi út 3. [Rákóczi út 1–3.]) ideális lakhely volt az intézmény zenészeinek.
Huber Károly 1853-ban adta fel a bécsi Udvari Opera hangversenymesteri posztját, hogy feleségül vehesse régi szerelmét, az olasz szalámigyárosként Magyarországra került családból származó Szevera Lujzát. Ifjú házasokként költöztek a nem sokkal korábban elkészült II. emelet egyik lakásába. 1858-ban született Jenő fiuk, akinek tehetsége korán megnyilvánult, sokan kísérték figyelemmel fejlődését.
Az emléktábla[szerkesztés]
A kapun belül hatalmas márványtábla sorolja fel a ház híres lakóit és vendégeit.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Halmy Ferenc–Zipernovszky Mária: Hubay Jenő. Budapest, 1976. Zeneműkiadó. ISBN 9633300606
- Józsefvárosi lexikon. Főszerk. Nagy Richárd. Budapest, 1970. MSZMP. VIII. Ker. Bizottsága–Fővárosi Tanács VIII. Ker. Tanács.
- M. Szücs Ilona: Védett értékek a Józsefvárosban. H. é. n. Józsefváros Önkormányzata. ISBN 9637537082
- Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Budapest, 2011. Helikon Kiadó–Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem ISBN 9789632272566
