Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Tartomány | Bajorország | ||
Polgármester | Rolf Beuting | ||
Irányítószám | 82418 | ||
Körzethívószám | 08841 | ||
Rendszám | GAP | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 12 128 fő (2021. dec. 31.)[1] | ||
Népsűrűség | 318,74 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 688 m | ||
Terület | 38,05 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′ | |||
![]() | |||
Elhelyezkedése Bajorország térképén | |||
Murnau am Staffelsee weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 128 fő (2021. december 31.).[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:
A népesség alakulása 1875 és 2021 között
Lakosok száma | 1414 | 5438 | 8233 | 9913 | 11 379 | 11 652 | 11 882 | 11 975 | 12 149 | 12 128 |
1875 | 1950 | 1970 | 1987 | 2011 | 2013 | 2014 | 2016 | 2017 | 2021 |
Adatok: Wikidata
Fekvése[szerkesztés]

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.
Története[szerkesztés]
A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.
A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.
Közlekedés[szerkesztés]
Közúti közlekedés[szerkesztés]
A várost érinti az A95-ös autópálya.
Vasúti közlekedés[szerkesztés]
Nevezetességek[szerkesztés]
- Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
- Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
- Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
- Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.
Galéria[szerkesztés]
Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ a b register of German municipalities (4th quarter 2022) (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. január 12. (Hozzáférés: 2023. február 12.)
- Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)
|