Murnau am Staffelsee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee címere
Murnau am Staffelsee címere
Közigazgatás
Ország Németország
TartományBajorország
JárásGarmisch-Partenkirchen járás
PolgármesterRolf Beuting
Irányítószám82418
Körzethívószám08841
RendszámGAP
Népesség
Teljes népesség11 969 fő (2022. dec. 31.)[1]
Népsűrűség314,56 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület38,05 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Térkép
é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′
Murnau am Staffelsee (Bajorország)
Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Murnau am Staffelsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 969 fő (2022. december 31.).[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2022 között
Lakosok száma
1414
5438
8233
9913
11 453
11 652
12 184
12 149
12 118
11 969
1875195019701987201220132015201720192022
Adatok: Wikidata

Fekvése[szerkesztés]

A környék légifelvételen

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.

Története[szerkesztés]

A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.

A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A95-ös autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
  • Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
  • Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
  • Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. a b Alle politisch selbständigen Gemeinden mit ausgewählten Merkmalen am 31.12.2022 (német nyelven). Szövetségi Statisztikai Hivatal, 2023. szeptember 21. (Hozzáférés: 2023. október 7.)
  • Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)