Murnau am Staffelsee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Murnau am Staffelsee
Staffelsee Murnau.JPG
Murnau am Staffelsee címere
Murnau am Staffelsee címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Garmisch-Partenkirchen járás
Polgármester Rolf Beuting
Irányítószám 82418
Körzethívószám 08841
Rendszám GAP
Népesség
Teljes népesség12 149 fő (2017. dec. 31.)[1][2] +/-
Népsűrűség319,29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület38,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Murnau am Staffelsee (Németország)
Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′
Murnau am Staffelsee (Bajorország)
Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Garmisch-Partenkirchen járás térképén
Elhelyezkedése Garmisch-Partenkirchen járás térképén
Murnau am Staffelsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat.

Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 149 fő (2017. december 31.).[1][2] +/-

Fekvése[szerkesztés]

A környék légifelvételen

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.

Története[szerkesztés]

Murnau 20130519 Mattes (7).JPG

A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.

A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A95-ös autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
  • Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
  • Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
  • Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)