Murnau am Staffelsee

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Murnau am Staffelsee
Staffelsee Murnau.JPG
Murnau am Staffelsee címere
Murnau am Staffelsee címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Rolf Beuting
Irányítószám 82418
Körzethívószám 08841
Rendszám GAP
Népesség
Teljes népesség12 118 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség318,48 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület38,05 km²
Időzóna CET, UTC+1
Murnau am Staffelsee (Németország)
Murnau am Staffelsee
Murnau am Staffelsee
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′Koordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Murnau am Staffelsee weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat.

Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 12 118 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/-

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

A környék légifelvételen

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.

Története[szerkesztés]

Murnau 20130519 Mattes (7).JPG

A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.

A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.

Közlekedés[szerkesztés]

Közúti közlekedés[szerkesztés]

A várost érinti az A95-ös autópálya.

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
  • Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
  • Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
  • Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Német Szövetségi Köztársaság (Panoráma, 1980)