Murnau am Staffelsee

	Murnau am Staffelsee
	; Murnau am Staffelsee címere
	; Murnau am Staffelsee címere
	Közigazgatás
Ország	Németország
Tartomány	Bajorország
Járás	Garmisch-Partenkirchen járás
Polgármester	Rolf Beuting
Irányítószám	82418
Körzethívószám	08841
Rendszám	GAP
	Népesség
Teljes népesség	11 918 fő (2023. dec. 31.)
Népsűrűség	313,22 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	688 m
Terület	38,05 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′47.683333°N 11.200000°EKoordináták: é. sz. 47° 41′, k. h. 11° 12′47.683333°N 11.200000°E
	Murnau am Staffelsee Pozíció Bajorország térképén
	Elhelyezkedése Bajorország térképén
	Murnau am Staffelsee weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Murnau am Staffelsee témájú médiaállományokat.
	Sablon; Wikidata; Segítség;

Murnau am Staffelsee település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 11 918 fő (2023. december 31.).^[1]

Népesség

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

A népesség alakulása 1875 és 2023 között:

Lakosok száma	1414	5438	8352	9913	11 453	11 882	11 975	12 149	12 128	11 918
	1875	1950	1975	1987	2012	2014	2016	2017	2021	2023

Adatok: Wikidata

Fekvése

A település Münchentől 70 km-re délre terül el, az Alpok lábánál.

Története

A települést egy 1180-ból származó oklevél említette először. 1329-ben Bajor Lajos német-római császártól kapott vásártartási jogot a neogótikus városháza falára festett freskó alapján. Barokk stílusban épült plébániatemploma 1717-1734 között épült, de toronylábazata 15. századi. A főoltár faragott szoborcsoportja 1750 körül készült.

A 17. század ismételt tűzvészei után a városka Gabriel von Seidl müncheni építész tervei alapján épült újjá.

Közlekedés

Közúti közlekedés

A várost érinti az A95-ös autópálya.

Vasúti közlekedés

Bővebben: Murnau vasútállomás

Nevezetességek

Plébániatemplom - barokk stílusban épült.
Üvegfestészet múzeuma - e sajátságos művészeti ág Münchenből ide vonzotta a világhírű orosz festőt Vaszilij Kandinszkijt is.
Staffel-tó (Staffelsee) - Felső-Bajorország egyik legmelegebb vizű tava mindamellett, hogy legnagyobb mélysége megközelíti a 35 métert is. A tó 4 km hosszú és 3,5 km széles. Hét sziget alakult ki rajta, melyek közül Buchau szigetén van Európa egyik legvadregényesebb kempingje, melyet csak menetrendszerű hajójárattal vagy csónakkal lehet megközelíteni.
Riegsee - A Murnau környéki Riegsee is Bajorország legmelegebb tavai közé tartozik, 3 km hosszú, 1 km széles. Déli partján a Szent Lénárd búcsújáró templom 1770-ben épült, rokokó stílusban. Másik Szt. Istvánról elnevezett tóparti kápolnát a 18. században átépítették. Oltárán egy 15. századi Szt. István szobrot őriznek, a vértanú fából faragott alakját.