Mittenwald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Mittenwald
Mittenwald um 1900.jpg
Mittenwald címere
Mittenwald címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Járás Garmisch-Partenkirchen járás
Polgármester Adolf Hornsteiner ([CSU]])
Irányítószám 82481
Körzethívószám 08823
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 8019 fő (1987. máj. 25.)[1]
Népsűrűség220,79 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság923 m
Terület36,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Mittenwald (Németország)
Mittenwald
Mittenwald
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 11° 15′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 11° 15′
Mittenwald (Bajorország)
Mittenwald
Mittenwald
Pozíció Bajorország térképén
Elhelyezkedése Garmisch-Partenkirchen járás térképén
Elhelyezkedése Garmisch-Partenkirchen járás térképén
Mittenwald weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mittenwald témájú médiaállományokat.

Mittenwald település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 8019 fő (1987. május 25.).[1] Mittenwald Wallgau, Krün, Garmisch-Partenkirchen, Leutasch, Scharnitz, Vomp és Lenggries községekkel határos.

Fekvése[szerkesztés]

Garmisch-Partenkirchentől keletre, az 1391 méter magasságú Hoher Kranzberg lábánál kialakult tengerszemtől északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mitterwald 1888-ban
Mitterwald rokokó falfestésű házai (részlet)

Az egykori római hadiút menti település a középkorban az Olaszország és Észak-Németország közötti kereskedelmi vámokból vált virágzóvá. Sőt 1487-ben a Velencei Köztársaság ide helyezte át Bolzanoból a velencei vásárt, ezáltal két évszázadra goldenes Landl-á, arannyal folyó tartománnyá tette a Werdenfels-birtokokat. 1679-ben azonban a velencei vásár visszakerült Bolzanoba, a régi hadiút elveszítette jelentőségét, mely csak a 20. században a turizmus és az alpinizmus térhódításával került ismét előtérbe.

Goethe 1786-ban olaszországi útja során áthaladva a településen Mitterwaldot eleven képeskönyv-ként említette.

Főutcáján (Markt) rokokó falfestéssel ékes házak sorakoznak, nagyrészt bibliai tárgyú freskókkal, melyek nagyrészt a híres oberammergaui falképfestő Franz Zwinck és követői kezétől származnak. A plébániatemplomhoz (Pfarrkirche St. Peter und Paul) felvezető színes főutca barokk tornyát az egyik legszebb bajor templomtoronynak tartják. A Joseph Schmuzer tervei szerint 1738-1740 között épült templom mennyezeti freskóit és oltárképét Matthias Günther készítette. A templom előtt a város érdemes fiának Matthias Klotznak bronzszobra áll. Matthias Klotz 90 éves korában; 1743-ban hunyt el. A hegedűkészítést Cremonában, Nicola Amati mesternél tanulta és miután a Mitterwald körüli erdők fája alkalmas volt erre a célra, a helybeliek pedig ügyes fafaragók voltak, a helység a hegedűkészítők faluja lett és máig vannak családok, akik ezzel foglalkoznak, sőt az 1900-as évek eleje óta szakiskola is működik a városban, és a helyi múzeum (Geigenbau- und Heinmatmuseum) egyben az iparág múzeuma is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Helytörténeti múzeum
  • Plébániatemplom
  • Rokokó falfestésű főutca
  • Matthias Klotz hegedűkészítő bronzszobra

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Lásd még[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b Amtliches Ortsverzeichnis für Bayern (1991), 99