Mittenwald

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mittenwald
Mittenwald um 1900.jpg
Mittenwald címere
Mittenwald címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Bajorország
Polgármester Adolf Hornsteiner (CSU)
Irányítószám 82481
Körzethívószám 08823
Rendszám GAP
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség7336 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség201,98 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság923 m
Terület36,32 km²
Időzóna CET, UTC+1
Mittenwald (Németország)
Mittenwald
Mittenwald
Pozíció Németország térképén
é. sz. 47° 25′, k. h. 11° 15′Koordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 11° 15′
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Elhelyezkedése Bajorország térképén
Mittenwald weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Mittenwald témájú médiaállományokat.

Mittenwald település Németországban, azon belül Bajorországban. Lakosainak száma 7336 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Mittenwald Wallgau, Krün, Garmisch-Partenkirchen, Leutasch, Scharnitz, Vomp és Lenggries községekkel határos.

Népesség[szerkesztés]

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Fekvése[szerkesztés]

Garmisch-Partenkirchentől keletre, az 1391 méter magasságú Hoher Kranzberg lábánál kialakult tengerszemtől északra fekvő település.

Története[szerkesztés]

Mitterwald 1888-ban
Mitterwald rokokó falfestésű házai (részlet)

Az egykori római hadiút menti település a középkorban az Olaszország és Észak-Németország közötti kereskedelmi vámokból vált virágzóvá. Sőt 1487-ben a Velencei Köztársaság ide helyezte át Bolzanoból a velencei vásárt, ezáltal két évszázadra goldenes Landl-á, arannyal folyó tartománnyá tette a Werdenfels-birtokokat. 1679-ben azonban a velencei vásár visszakerült Bolzanoba, a régi hadiút elveszítette jelentőségét, mely csak a 20. században a turizmus és az alpinizmus térhódításával került ismét előtérbe.

Goethe 1786-ban olaszországi útja során áthaladva a településen Mitterwaldot eleven képeskönyv-ként említette.

Főutcáján (Markt) rokokó falfestéssel ékes házak sorakoznak, nagyrészt bibliai tárgyú freskókkal, melyek nagyrészt a híres oberammergaui falképfestő Franz Zwinck és követői kezétől származnak. A plébániatemplomhoz (Pfarrkirche St. Peter und Paul) felvezető színes főutca barokk tornyát az egyik legszebb bajor templomtoronynak tartják. A Joseph Schmuzer tervei szerint 1738-1740 között épült templom mennyezeti freskóit és oltárképét Matthias Günther készítette. A templom előtt a város érdemes fiának Matthias Klotznak bronzszobra áll. Matthias Klotz 90 éves korában; 1743-ban hunyt el. A hegedűkészítést Cremonában, Nicola Amati mesternél tanulta és miután a Mitterwald körüli erdők fája alkalmas volt erre a célra, a helybeliek pedig ügyes fafaragók voltak, a helység a hegedűkészítők faluja lett és máig vannak családok, akik ezzel foglalkoznak, sőt az 1900-as évek eleje óta szakiskola is működik a városban, és a helyi múzeum (Geigenbau- und Heinmatmuseum) egyben az iparág múzeuma is.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Helytörténeti múzeum
  • Plébániatemplom
  • Rokokó falfestésű főutca
  • Matthias Klotz hegedűkészítő bronzszobra

Vasúti közlekedés[szerkesztés]

Galéria[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Források[szerkesztés]