Muhammad Ali
Muhammad Ali | |
Született | Cassius Marcellus Clay, Jr. 1942. január 17.[1][2][3][4][5] Louisville[1] |
Elhunyt | 2016. június 3. (74 évesen)[1][3][4][5][6] Scottsdale[7] |
Állampolgársága | amerikai[8] |
Házastársa |
|
Gyermekei | kilenc gyermek:
|
Szülei | Odessa Grady Clay Cassius Marcellus Clay Sr. |
Foglalkozása | ökölvívó |
Iskolái |
|
Kitüntetései |
|
Halál oka | légzőszervi betegség |
Sírhelye | Cave Hill Cemetery[12] |
Magassága | 191 cm[13] |
A Wikimédia Commons tartalmaz Muhammad Ali témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szerzett érmek | ||||||||||
|
Muhammad Ali (eredeti nevén Cassius Marcellus Clay jr.; Louisville, Kentucky, 1942. január 17. – Scottsdale, Arizona, 2016. június 3.[14]) olimpiai és világbajnok amerikai nehézsúlyú ökölvívó, polgárjogi aktivista, ENSZ-békenagykövet.
1967-ben megtagadta a katonai szolgálatot, ezért a tettéért az 1960-as nyári olimpia félnehézsúlyú (75–81 kg)[15] bajnokát ötévi börtönre, illetve 10 ezer dollár pénzbírságra ítélték, a Bokszvilágszövetség (WBA) pedig megfosztotta bajnoki címétől. 1999-ben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az évszázad legjobb sportolójának választotta.
Élete
[szerkesztés]Cassius Clay néven
[szerkesztés]Cassius Clay nevét egy 19. században élt fehér bőrű abolicionistáról[16] kapta. “Cash”[17] Cassius Marcellus Clayről,[18] aki egy rabszolgaság-ellenes lapot szerkesztett, harcolt az amerikai–mexikói háborúban és tagja volt a Lincoln-adminisztrációnak.[19]
Gyermekkora sanyarú körülmények között telt. Ír, angol, olasz, madagaszkári és skót felmenői is voltak. Címfestő apja és háztartási alkalmazott anyja nehezen boldogult az akkor még fajgyűlölő amerikai Délen. Négy fiú- és egy lánytestvére volt.[20] Tizenkét éves volt, amikor ellopták a biciklijét, és egy rendőr tanácsára, aki mutatott neki pár alapmozdulatot, hogy meg tudja védeni magát, a kis Cassius lement a bokszterembe, ahol rögtön beleszeretett az ökölvívásba, ami annyira magával ragadta, hogy tizenhat évesen otthagyta az iskolát.
Tehetsége azonnal megnyilvánult, sorra nyerte az amatőr mérkőzéseket – százöt amatőr mérkőzéséből mindössze ötöt veszített el és hatszor nyerte el a Kentucky Aranykesztyűt, kétszer a Nemzeti Amatőr Bajnokságot, kétszer pedig a Nemzeti Aranykesztyűt. Az 1960-as római olimpián félnehézsúlyban az aranyérem megszerzésével a csúcsra jutott. Szülővárosába hazatérve azonban azt tapasztalta, hogy a faji megkülönböztetés miatt alig vettek tudomást olimpiai címéről, az időről időre elszenvedett rasszista támadások miatt felháborodásában – állítólag – az Ohio folyóba dobta aranyérmét.[21][22]
Első meccsét profiként 1960. október 29-én vívta a nehézsúlyú Tunny Hunsaker ellen, akit pontozással megvert.[23] Ezután sorozatban megnyerte a következő 18 mérkőzését, 15-öt kiütéssel. Tizennyolc nappal az 1964. február 25-én sorra kerülő első profi világbajnoki címmérkőzése előtt csatlakozott a fekete muszlimokhoz.[24] Sonny Listont, még mint Cassius Clay, a 7. menetben kiütötte. Az újdonsült világbajnok ezt követően jelentette be, hogy csatlakozott az Elijah Muhammad és a híres polgárjogi harcos, Malcolm X által vezetett Iszlám Nemzete (Nation of Islam) nevű radikális afroamerikai szektához.[25] Clay nevét is megváltoztatta és muszlimmá lett. Előbb a Cassius X, végül pedig a Muhammad Ali nevet vette fel.
Muhammad Ali néven
[szerkesztés]1967. április 28-án katonai behívót kapott, a vietnámi háborúban kellett volna harcolnia. Ali azonban megtagadta a katonai szolgálatot vallási okokra hivatkozva, miszerint Isten tiltja a muszlimoknak a háborúskodást,[26] amiért ötéves börtönbüntetésre és tízezer dolláros pénzbüntetésre ítélték.[27]
Ha valaki olyan nagy, mint én, nehéz szerénynek lenni
Szinte ugyanabban az órában a New York-i Bizottság bevonta bokszengedélyét, a Bokszvilágszövetség (WBA) pedig megfosztotta bajnoki címétől. Bár ő fellebbezett, ezt követően még hosszú három évet kellett várnia, míg végül az Amerikai Legfelsőbb Bíróság neki adott igazat, hatályon kívül helyezte az eltiltását és visszakapta a versenyengedélyét. Hosszú ideig – 1967. március 22-től 1970. október 26-ig – volt inaktív akkor, amikor ezek lehettek volna bokszkarrierjének csúcsévei.
1971. március 8-án kihívta Joe Fraziert. Az amerikaiak nem nézték jó szemmel a lázadó, katonai szolgálatot megtagadó ökölvívót. Nagyon sokan megvetették a muszlim hitre tért fekete olimpiai bajnokot. Amerika számára ő volt a tapintatlan, a hadseregtől meglógott, felelőtlen fekete bőrű muzulmán, aki nyíltan szembeszegült Amerika törvényeivel. A Madison Square Gardenben rendezték a „XX. század összecsapása” (The Fight of the Century) néven beharangozott mérkőzést, melyet Frazier nyert, osztatlan pontozással. 1974-ben ugyanitt ismét megvívtak egymással, ekkor már Alit hirdették ki győztesnek a bírók. 1974. október 30-án Zaire fővárosában, Kinshasában visszaszerezte világbajnoki övét, miután kiütötte George Foremant, ez volt a „Dübörgés a dzsungelben”[28] (The Rumble in the Jungle). A harmadik Ali–Frazier-mérkőzésre a Fülöp-szigeteken került sor, ez volt a „Manilai Thriller” (Thrilla in Manila), melyen Frazier és Ali nagyon kemény 14 menetet vívtak. Mindketten nagyon elfáradtak a 14 menet végére, Frazier majdnem vakon küzdötte végig a 14. menetet, mivel egyik szeme már 1964–1965 óta sérült volt, a másik pedig a sok ütéstől sérült meg a mérkőzés során. Amikor kikerültek a sarokba a 14. menet után, Ali azt mondta, nem tud visszamenni a 15. menetre, de ezt senki nem vette tudomásul. Nem volt ideje bedobatni a törülközőt, és mivel Fraziert edzője megkérdezte, hogy hány ujját látja, és ő egyet látott, az edző két felmutatott ujja helyett, Frazier beleegyezése nélkül bedobta a törülközőt. Lefújták a mérkőzést a 15. menet előtt. Így a mérkőzést végül Ali nyerte, aki a mérkőzés során sok bántó megjegyzést tett Frazierre és családjára, amiért a mérkőzés után bocsánatot kért ellenfele fiától, de Frazier ezt soha nem fogadta el. Nyilatkozata szerint soha nem bocsát meg Alinak és boldog, hogy Alinak miatta lettek maradandó sérülései, míg ő éli az életét. Ali még egyszer bocsánatot kért 2001-ben a New York Timesban tőle. A mérkőzés beváltotta a hozzá fűzött reményeket és a mai napig a XX. század összecsapása maradt. A két bokszgéniusz további életében a meccs örökre fájó pont maradt.
Muhammad Ali 1981 decemberében végérvényesen visszavonult a profi ökölvívástól.
Az 1996-os atlantai olimpia nyitóünnepségén, július 19-én Muhammad Ali gyújtotta meg az olimpiai fáklyát.
1995-ben Muhammad Ali Múzeum nyílt szülővárosában Louisville-ben.
Halála
[szerkesztés]Évtizedeken át Parkinson-kórban szenvedett. 2016. június 2-án légzőszervi panaszokkal kórházba vitték, ahol június 3-án 21:10-kor[29] elhunyt.[30] Temetése 2016. június 10-én volt Louisville-ben, ahol részt vett többek között Bill Clinton volt amerikai elnök.[31][32]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c http://www.nbcnews.com/news/sports/muhammad-ali-greatest-all-time-dead-74-n584776
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ a b Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.usatoday.com/story/sports/2016/06/04/muhammad-ali-dies-obituary/85357592/
- ↑ http://espn.go.com/espn/photos/gallery/_/id/9429041/image/5/cassius-clay-zoom-vintage-bodies
- ↑ https://www.loc.gov/about/awards-and-honors/living-legends/muhammad-ali/
- ↑ https://walkoffame.com/muhammad-ali/
- ↑ https://dgvn.berlin/2017/03/01/verleihung-der-otto-hahn-friedensmedaille/, 2019. április 28.
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2024. június 12.)
- ↑ https://boxrec.com/en/proboxer/180
- ↑ Boxing legend Muhammad Ali in hospital after being found 'unresponsive' at his home, mirror.co.uk
- ↑ Muhammad Ali, olympic.org
- ↑ Appeal of Cassius M. Clay to Kentucky and the world, archive.org
- ↑ Notable Visitors: Cassius M. Clay (1810-1903). mrlincolnswhitehouse.org
- ↑ Cassius Marcellus Clay Biography Activist (1810–1903) Archiválva 2016. június 5-i dátummal a Wayback Machine-ben, biography.com
- ↑ 10 tény Aliról, mult-kor.hu
- ↑ Meghalt Muhammad Ali, origo.hu
- ↑ 1960. október 29. Muhammad Ali első profi bokszmérkőzése, rubicon.hu
- ↑ Cassius Clay's Lost Olympic Medal Archiválva 2016. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben, ferris.edu
- ↑ Tarján M. Tamás: 1960. október 29. Muhammad Ali első profi bokszmérkőzése, rubicon.hu
- ↑ Muhammad Ali - Cassius Clay American boxer, USA, tellmeaboutislam.com
- ↑ Malcolm X and the Nation of Islam, ushistory.org
- ↑ Why the Story of Muhammad Ali’s Rebellion Matters Today, huffingtonpost.com
- ↑ Muhammad Ali Risked It All When He Opposed The Vietnam War , huffingtonpost.com
- ↑ Amikor Aliék dübörögtek a dzsungelben, origo.hu
- ↑ Muhammad Ali: 'World invited' to Louisville funeral, bbc.com
- ↑ MTI: Meghalt Muhammad Ali (HTML). Metropol, 2016. június 4. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 4.)
- ↑ Elhunyt Muhammad Ali, minden idők legnagyobb bokszolója (HTML). Fejér Megyei Hírlap, 2016. június 4. [2016. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. június 4.)
- ↑ http://www.telegraph.co.uk/news/2016/06/06/watch-live-muhammad-alis-family-gives-press-conference/ Muhammad Ali's funeral details revealed
További információk
[szerkesztés]- The Muhammed Ali Center
- Muhammad Ali engaging in some of his famous trash talk (video)
- Muhammad Ali – The Greatest
- Ali vs Foreman – The Rumble in the Jungle HD (video)
- Float Like a Butterfly: Muhammad Ali's Life in Photos
- John Cottrell: A végzet embere. Muhammad Ali/Cassius Clay története; ford. Apostol András; Kozmosz, Bp., 1971
- David Remnick: Muhammad Ali, a világ királya; ford. Komáromy Rudolf; Európa, Bp., 1999
- A bokszmeccs. Muhammad Ali – George Foreman, Kinshasa, 1974. október 30.; ford. Barabás András; Cartaphilus, Bp., 2009
- 1942-ben született személyek
- 2016-ban elhunyt személyek
- Amerikai ökölvívók
- Amerikai olimpiai bajnokok
- Olimpiai bajnokok (1960)
- Olimpiai bajnokok (ökölvívás)
- Világbajnok profi ökölvívók
- Iszlám hitre áttért személyek
- Anglo-amerikaiak
- Ír-amerikaiak
- Olasz származású amerikaiak
- Skót-amerikaiak
- Amerikai filantrópok
- Afroamerikaiak