Molnár Gyula (jogász)
| Molnár Gyula | |
| Született | 1910. október 15. Budapest |
| Elhunyt | 2008. május 6. (97 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | magyar |
| Szülei | Pentelei Molnár János |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Molnár Gyula (1910. október 15. Budapest?[1] – Budapest, 2008. május 6.) jogász, író, szerpap (diakónus), akire a 20. század és 21. század első évtizedének jelentős magyar mariológiai szaktekintélyként tekintenek. Legnagyobb érdeme a világ Szűz Mária-jelenések összegyűjtése és publikálása, tiltott korszakban szamizdat formában, majd később könyvekben.
Élete[szerkesztés]
Pentelei Molnár János festőművész és nemes Kunos Adalberta (1876–?) fiaként született. Szülei 1902-ben házasodtak össze.[2] Molnár Gyula 1933-ban jogászként végzett, majd parlamenti jegyzőként dolgozott. 1934–35-ben teológiai tanulmányok hallgatója, melynek keretében megismerte és barátságot kötött Josef Dillersberger salzburgi mariológussal.[3] Klebelsberg Kunó-ösztöndíjasként 1936-ban jogot és teológiát hallgatott Berlinben a Collegium Hungaricumban és a Humboldt Egyetemen. Budapesten részt vett az Eucharisztikus Világtalálkozón, ami meghatározó élmény volt számára. Bekapcsolódott az Actio Catholica mozgalomba. Összekötő tisztként részt vett a második világháború keleti frontján, ahonnan visszatért sebesülés nélkül még a háború befejezése előtt. 1944-ben nősült meg. 1949-től bujkált a hatóságok elől, a Mindszenty-per kapcsán, azonban egy igazoltatás után 1950-ben letartóztatták és a Márianosztrai börtönben tartották fogva négy éven keresztül.[4] 1954-ben szabadult végleg, de megtiltották, hogy jogászként állást vállaljon, ezért a kerepesi temetőben sírkőfaragóként helyezkedett el.[5] 1956 után a Épület Szobrászipari Vállalattal[6] közösen részt vett a Rákóczi úti házak sortatarozásában. Ekkor döntötte el, hogy életét a Mária-tiszteletnek szenteli. Szenvedélyesen gyűjtötte a Mária-jelenésekről a híradásokat, több helyszínt személyesen látogatott meg és kezdetben illegálisan, majd a rendszerváltáskor könyv alakban jelentette meg mariológiai kommentárokkal. Kilencvennyolc éves korában halt meg, Máriaremetén temették el 2008. május 18-án.
Írásai[szerkesztés]
- Jegyzetek az Actio Catholica tanárképző előadásairól: Marczell Mihály: Neveléstan (1934); Szekfű Gyula - Csóka Lajos: Magyarország története (1934); Noszlopi László: Etika és pedagógia (1935); Eckhardt Sándor: Francia irodalom (1935); Jánosi József: Dogmatika (1935)[7]
- Molnár Gyula: Szűz Mária a történelemben.[3]
- Történelmet ír-e Szőkefalva? 2002[8]
- A Szűzanya jelenései három földrészen. Kiadó, Küküllői esperes kerület. Románia.[4]
- Vért esengve könyörgök hozzátok, térjetek meg. Nadzsu - IV. kötet.[9]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Archivált másolat. [2020. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése az orosházai polgári házassági akv. 106/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 19.)
- ↑ a b https://mek.oszk.hu/03600/03635/03635.htm#1
- ↑ a b https://bookline.hu/product/home.action?_v=Molnar_Gyula_A_Szuzanya_jelenesei_harom&type=20&id=1138717
- ↑ Archivált másolat. [2020. december 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. november 29.)
- ↑ https://archivum.mtva.hu/photobank/item/MTI-FOTO-Ky9wcCsvaFFlaHJzS0NkWnJ5akZOZz09
- ↑ http://doktori.btk.elte.hu/hist/gianone/diss.pdf
- ↑ https://www.libri.hu/konyv/molnar_gyula.tortenelmet-ir-e-szokefalva.html
- ↑ https://bookline.hu/product/home.action?_v=Molnar_Gyula_Vert_konnyezve_esengek_hoz&type=20&id=3953038