Ugrás a tartalomhoz

Mirditai Köztársaság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Porribot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. január 11., 18:00-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Kapcsolódó szócikkek: Lásd még fejezetcím módosítás az ajánlás szerint AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Mirditai Köztársaság
1921. július 17.1921. november 20.
Mirditai Köztársaság zászlaja
Mirditai Köztársaság zászlaja
FővárosaPrizren

A Mirditai Köztársaság (albánul: Republika e Mirditës) 1921-ben négy hónapig fennálló államalakulat volt a mai Észak-Albánia és Koszovó területén.

Az első világháború lezárultával a környező országok kísérletet tettek a szomszédos albániai területek elfoglalására, s a szerb előrenyomulást megelőzendő az északi geg nemzetségfők megtámadták a Koszovót ellenőrzésük alatt tartó szerb csapatokat. Az albánokat azonban visszaverték, s Szerbia kiterjesztette fennhatóságát a szomszédos észak-albániai területekre is. Belgrád anyagi támogatásával és politikai irányításával 1921. július 17-én kiáltották ki az új köztársaságot Prizren fővárossal. A köztársaság elnökévé a mirdita törzsbeli (mirditas) pártütő albán nemzetségfőt, Marka Gjonit(wd) tették meg. Az újdonsült államot és bábkormányát egyedül Szerbia ismerte el. Nem véletlenül, hiszen a Mirditai Köztársaság Szerbia geopolitikai törekvéseit volt hivatott szolgálni, ekképpen igyekeztek a fiatal albán államot destabilizálni, s a mirditákat a törvényes albán kormány, Iliaz Vrioni kabinetje elleni lázadásra buzdították. Októberben az albán kormány megbízásából Bajram Curri vezette katonáit a mirditák ellen, s lassan Koszovó felé szorította őket. Végül az 1921 novemberében felállt népszövetségi bizottság visszaállította Albánia 1913-as határait, a Mirditai Köztársaság november 20-án feloszlott, s területe ismét Albánia, illetve Szerbia része lett.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]