Miostrah
| Miostrah | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Bosznia-hercegovinai Föderáció |
| Kanton | Una-Szanai |
| Község | Cazin |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 37 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1419 fő[1] |
| Népsűrűség | 105,8 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 357 m |
| Terület | 13,41 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 54′ 34″, k. h. 16° 01′ 00″Koordináták: é. sz. 44° 54′ 34″, k. h. 16° 01′ 00″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Miostrah falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Una-Szanai kantonjában.
Fekvése[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, Bihácstól légvonalban 15, közúton 24 km-re északkeletre, Cazin központjától légvonalban 7, közúton 10 km-re délkeletre, az Una északi (bal) partja mentén levő dombos vidéken fekszik. Áthalad rajta az Una völgyében Bihácsból Bosanska Krupa irányba vezető főút.
Népessége[szerkesztés]
| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 0 | 1 |
| Bosnyák | 1198 | 1416 |
| Horvát | 1 | 0 |
| Jugoszláv | 0 | 0 |
| Egyéb | 0 | 2 |
| Összesen | 1199 | 1419 |
Története[szerkesztés]
A falu a középkorban is lakott volt, templomának alapjai is fennmaradtak a körülötte fekvő temetővel együtt.
A miostrahi muszlim gyűlekezet magában foglalja Begići, Beganovići, Durdžići, Handanagići és Jašaragići falvakat. A gyülekezetnek több mint 320 háztartása van. Ebben a gyülekezetben az első mecset és iskola 1897-ben épült. A jelenlegi mecset 1975-ben épült. A Bosznia-Hercegovina elleni szerb-montenegrói agresszió során a mecset súlyosan megrongálódott, a minaret pedig az ágyúzások következtében kettétört. A Szaúdi Főbizottság segítségével és a gyülekezet bevonásával a mecsetet közvetlenül a háború után, 1995-ben újjáépítették és kibővítették. Eddig ebben a gyülekezetben az állandó imám szolgálatot a következő imámok végezték: Bekir Borić efendi (akit a kommunisták lelőttek), Mustafa Pašić, Nurija Dedić és Asim Nukić efendi, aki több mint 30 éve a gyülekezet jelenlegi imámja.[4]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A helyi gyülekezet mecsetje 1975-ben épült, a boszniai háború idején súlyosan megrongálódott. A háború után újjáépítették és bővítették.
- A falu egyik magaslati pontján fennmaradtak a középkori kis templom alapfalai a körülötte fekvő temetővel, melyben középkori sírkövek is találhatók. A templom keletelt volt, hosszúkás hajóval, a keleti végében félköríves apszissal. Mivel nagyrészt benőtte az erdő, korát nem lehet megállapítani. Körülötte fennmaradt 6 db egyszerű, díszítés nélküli stećak, ezek a 15. századból származhatnak.[5]
- Đukin bunar nevű határrésze közelében egy keskeny gerincen mára részben elpusztult őskori hamvasztásos temető maradványai találhatók. A helyiek elmondásai szerint régóta találnak ezen a helyen hamvakkal telt edényeket és bronz mellékleteket (bronztűk, fibulák), melyek a feltételezés szerinb a bronzkori urnamezős kultúrához, bár az sem kizárt, hogy a korai vaskorhoz tartoznak.[5]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=10227
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=10227
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Cazin (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2023. december 30.)
- ↑ Bosanska Islamska Omladina facebook oldala
- ↑ a b Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. január 12.)
További információk[szerkesztés]
