Ugrás a tartalomhoz

Mikó Béla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikó Béla
Született1843. július 1.
Zalatna
Elhunyt1912. június 23. (68 évesen)
Pankota
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
IskoláiSelmeci Akadémia (1861–1865)
SablonWikidataSegítség

Bölöni Mikó Béla (Zalatna, 1843. július 1.Pankota, 1912. június 23.[1]) bánya- és kohómérnök, akadémiai oktató és szakíró. A fizika első magyar nyelvű oktatója, a bihari bauxit felfedezője.

Életpályája

[szerkesztés]

A kolozsvári unitárius főgimnázium diákja volt. Ezután a Selmeci Akadémia hallgatója lett, ahol 1861–1865 között bányászatot és kohászatot tanult. 1865–1867 között a nagybányai kincstári bányáknál volt gyakornok. 1867-től a Selmeci Akadémia kisegítő tanára volt. 1869-ig Schwartz Ottóval voltak Richter Róbert asszisztense a kémia-fizika tanszéken. Selmecbányáról Budapestre került a pénzügyminisztérium bányászati osztályára. 1870-ben Rézbányán királyi kohótiszt lett. 1872-ben Nagybányán királyi vegyelemző lett. 1902-ben felfedezte az első magyarországi bauxitbányát, amelyről csak 1848–1849 közötti adatok álltak rendelkezésre. 1908-ban – nyugdíjas éveiben – lett bányatanácsos.

Családja

[szerkesztés]

Szülei: Mikó Samu (1801–1872) királyi pénzügyi miniszteri osztálytanácsos,[2] bányaigazgató és abrudbányai Fikker Karolina (1812–1898)[3] voltak. 1877-ben házasságot kötött Péchy Máriával (1857–1932).[4] Egy lányuk született: Pálma.[1]

Művei

[szerkesztés]
  • Az ólom ezüsttartalmának kiváltása horgannyal (1868)
  • A selmeci bányaakadémia szervezéséről (1868)
  • A magyar antimonkohászat problémáiról (1868)
  • Rövid szavak hazai erdőgazdáinkhoz, erdészeinkhez és vegyészeinkhez (1868)
  • Fészekedények rovarpusztító madarak számára (1868)
  • A horgany jelenlegi használata (1868)
  • A párisi műkiállításon képviselt nagyobbszerű bánya- és kohóművekről I-VI. (1868-1869)
  • Levelezés a magyar antimonkohászat problémáiról, a "dárdanyos" ólom tisztításáról (1868)
  • Visszaemlékezések az 1867-ki párisi világ-tárlatra (1868)
  • Az erdők befolyása a légköri csapadékok elfolyásának mérséklésére (1869)
  • Levelezés (1869)
  • Nyilatkozat (1870)
  • Szabad arany előjövetele a Fekete-Kőrösben Rézbányán (1870)
  • Adalék a kovandmaráknak szabad ég alatti pörköléséhez Kapnikon (1870)
  • A czementvízből rézkiejtés galvanikus módon. Sevcsik Venczel hivatalos jelentése után I - II. (1870)
  • Üzemi átalakítás a zalathnai kir. fémkohónál (1873)
  • A bányafának tartóssá tételéhez I. V.-VI. (1874–1876)
  • Az ólomnak horgannyal való ezüsttelenítéséhez (1874)
  • Érczképződésekről I-III. (1894)
  • Az alumínium és hazai bányászatunk (1897)
  • Töredék az arany genesiséhez (1897)
  • Közlemény a kémlőházból (1903)
  • Magyarországon eddig talált alumíniumérczekről (1906)

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]