Mikó Béla
| Mikó Béla | |
| Született | 1843. július 1. Zalatna |
| Elhunyt | 1912. június 23. (68 évesen) Pankota |
| Foglalkozása | bányamérnök |
| Iskolái | Selmeci Akadémia (1861–1865) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bölöni Mikó Béla (Zalatna, 1843. július 1. – Pankota, 1912. június 23.[1]) bánya- és kohómérnök, akadémiai oktató és szakíró. A fizika első magyar nyelvű oktatója, a bihari bauxit felfedezője.
Életpályája[szerkesztés]
A kolozsvári unitárius főgimnázium diákja volt. Ezután a Selmeci Akadémia hallgatója lett, ahol 1861–1865 között bányászatot és kohászatot tanult. 1865–1867 között a nagybányai kincstári bányáknál volt gyakornok. 1867-től a Selmeci Akadémia kisegítő tanára volt. 1869-ig Schwartz Ottóval voltak Richter Róbert asszisztense a kémia-fizika tanszéken. Selmecbányáról Budapestre került a pénzügyminisztérium bányászati osztályára. 1870-ben Rézbányán királyi kohótiszt lett. 1872-ben Nagybányán királyi vegyelemző lett. 1902-ben felfedezte az első magyarországi bauxitbányát, amelyről csak 1848–1849 közötti adatok álltak rendelkezésre. 1908-ban – nyugdíjas éveiben – lett bányatanácsos.
Családja[szerkesztés]
Szülei: Mikó Samu (1801–1872) királyi pénzügyi miniszteri osztálytanácsos,[2] bányaigazgató és abrudbányai Fikker Karolina (1812–1898)[3] voltak. 1877-ben házasságot kötött Péchy Máriával (1857–1932).[4] Egy lányuk született: Pálma.[1]
Művei[szerkesztés]
- Az ólom ezüsttartalmának kiváltása horgannyal (1868)
- A selmeci bányaakadémia szervezéséről (1868)
- A magyar antimonkohászat problémáiról (1868)
- Rövid szavak hazai erdőgazdáinkhoz, erdészeinkhez és vegyészeinkhez (1868)
- Fészekedények rovarpusztító madarak számára (1868)
- A horgany jelenlegi használata (1868)
- A párisi műkiállításon képviselt nagyobbszerű bánya- és kohóművekről I-VI. (1868-1869)
- Levelezés a magyar antimonkohászat problémáiról, a "dárdanyos" ólom tisztításáról (1868)
- Visszaemlékezések az 1867-ki párisi világ-tárlatra (1868)
- Az erdők befolyása a légköri csapadékok elfolyásának mérséklésére (1869)
- Levelezés (1869)
- Nyilatkozat (1870)
- Szabad arany előjövetele a Fekete-Kőrösben Rézbányán (1870)
- Adalék a kovandmaráknak szabad ég alatti pörköléséhez Kapnikon (1870)
- A czementvízből rézkiejtés galvanikus módon. Sevcsik Venczel hivatalos jelentése után I - II. (1870)
- Üzemi átalakítás a zalathnai kir. fémkohónál (1873)
- A bányafának tartóssá tételéhez I. V.-VI. (1874–1876)
- Az ólomnak horgannyal való ezüsttelenítéséhez (1874)
- Érczképződésekről I-III. (1894)
- Az alumínium és hazai bányászatunk (1897)
- Töredék az arany genesiséhez (1897)
- Közlemény a kémlőházból (1903)
- Magyarországon eddig talált alumíniumérczekről (1906)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- http://mek.oszk.hu/01800/01841/01841.pdf
- http://www.fszek.hu/konyvtaraink/kozponti_konyvtar/kozossegi_informaciok_tara/kalendarium/?article_hid=17505
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.