Michael Lazar Biedermann

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Michael Lazar Biedermann
Született 1769. augusztus 13.[1][2][3]
Pozsony[2]
Elhunyt 1843. augusztus 21. (74 évesen)[1][2]
Baden bei Wien
Állampolgársága osztrák
Gyermekei Simon von Biedermann-Turony
Foglalkozása
  • vállalkozó
  • bankár
Sírhelye
  • Währingi zsidó temető (1843–1940)[4]
  • New Jewish Cemetery (1940–)[4][5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Michael Lazar Biedermann témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Biedermann Michael Lazar, Biedermann Mihály Lázár (Pozsony, 1769. augusztus 13.Baden, 1848. augusztus 21.) ausztriai zsidó nagykereskedő, udvari ékszerész, bankár és gyáriparos, aki az un. "hof-jude", vagyis "udvari zsidó" szerepét töltötte be. Emberbaráti tevékenységéről is ismert, ezen kívül ő volt a bécsi zsidó hitközség és az első bécsi zsinagóga egyik alapítója, a zsidó árvaház fenntartója. Szinte minden korabeli zsidó kezdeményezés nagylelkű támogatója volt. Leszármazottai a turonyi, üszöghi és mozsgói Biedermann család tagjai. A zsidó család turonyi lovagi ága mindmáig virágzik, többek között Biedermann Dénes budapesti vállalkozó személyében.

Élete[szerkesztés]

Vésnökinas volt és olyan művészi kivitelű pecsétet készített, hogy legfelsőbb helyről elismerést és Bécsben való iparűzési engedélyt kapott. Pecsétüzletet, majd ékszerészetet alapított, de vagyonra szert téve, a gyapjúnemesítés gondolatával is foglalkozott és ezt a gyakorlatban Ausztriában, de főleg Magyarországon az ő vállalkozása honosította meg. Ő alapította az első gyapjú-osztályozó intézetet, azonkívül a morvaországi Teltschben 600 embert foglalkoztató hasonló intézményt létesített. A kormánykörök bizalma oly nagy volt iránta, hogy Zichy gróf pénzügyminiszter a pénzhamisítási ügyben állami biztosnak nevezte ki. Biedermann a hamis bankókat saját pénzén váltotta be. Az éhínség és rossz termés idején is a kormánynak nemcsak gabonakészletet, hanem készpénzt is bocsátott rendelkezésre, a francia háború idején pedig 300 000 forintot kamatmentesen. 1830-ban megkapta az akkor nagyon kitüntető „Hofjuwelier” címet. Hasonló szolgálatokat tett a bécsi zsidó hitközségnek is élete végéig. 1812-ben von Hoffmansthallal együtt megalapította a vallásiskolát és az 1826-ban felavatott templomot; az izraelita kórház létrejöttében is oszlopos része volt, ezenkívül külön alapítványokkal gondoskodott a betegekről, özvegyekről, árvákról, tanítókról és hitközségi alkalmazottakról.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b https://www.geschichtewiki.wien.gv.at/Michael_Lazar_Biedermann, Michael Lazar Biedermann, 2017. október 9.
  2. a b c Biedermann, Michael Lazar (BLKÖ)
  3. Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  4. a b https://davidkultur.at/artikel/die-jadischen-grandungsmitglieder-der-asterreichischen-nationalbank-1816-und-ihre-grabmaler-am-jadischen-friedhof-wahring-in-wien-3, 2022. január 30.
  5. BillionGraves (angol nyelven)

Források[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]