Metz-Ville–Zoufftgen-vasútvonal

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metz-Ville–Zoufftgen-vasútvonal
Egy TER járat áthalad Illange-n (Diedenhofen közelében)
Egy TER járat áthalad Illange-n (Diedenhofen közelében)
A Metz-Ville–Zoufftgen-vasútvonal útvonala
Vonal:180000
Hossz:55 km
Nyomtávolság:1435 mm
Feszültség:25 kV – 50 Hz ~
Üzemeltető:
Maximális sebesség:160 km/h
A Wikimédia Commons tartalmaz Metz-Ville–Zoufftgen-vasútvonal témájú médiaállományokat.
Forbacher Bahn Béningből és Nancy felől
154,3 Metz-Ville 178 m
Metz–Anzeling-vasútvonal Völklingen ü. Anzeling felé
154,9 Umgehungsbahn Metz-Stadt
155,1 Seille (22m)
156,8 Metz-Chambière 1943: Metz-Schlachthof 172 m
157,6 Mosel (165m)
157,8 A31 (46m)
158,5 Metz-Nord 1943: Metz-Nord 171 m
159,8
161,4
Umgehungsbahn West (Woippy)
160,2 Woippy 1943: Metz-Wappingen 169 m
164 Abstellbahnhof Woippy
165,5 A4
167,7 Maizières-lès-Metz 1943: Machern (b Metz)
168,7 Walygator Parc 1943 nicht aufgelistet
171,9 Hagondange 1943: Hagendingen
172,1
173,4
Saint-Hilaire-au-Temple–Hagondange-vasútvonal
Châlons-en-Champagne felől/felé
174,4 Orne (58m)
175 Richemont 1943: Reichersberg (Westmark)
176,8 A 30
177,1
181,2
Betriebsstelle
181,9 Uckange 1943: Ückingen
Mohon–Thionville-vasútvonal Mohon felől/felé
187,2 A 31 (35m)
187,3 Mosel, Viaduc de Thionville-Sud (170m)
188 Thionville 1943: Diedenhofen 155 m
188,2 Thionville–Trier-vasútvonal Trier felé és
Völklingen–Thionville-vasútvonal Bouzonville felé
189,2 Mosel, Viaduct Thionville-Nord (160m)
195 Hettange-Grande 1943: Großhettingen 184 m
195,3 Hettange-Grande–Entrange-vasútvonal Entrange felé
201 Zoufftgen 1943: Suftgen 241 m
201,9 A 31
201,9 A 31
203,8
0,0
Luxemburg-Franciaország országhatár
Luxemburg–Bettemburg határ-vasútvonal n. Luxemburg

A Metz-Ville–Zoufftgen-vasútvonal egy normál nyomtávolságú, 55 km hosszúságú, 25 kV 50 Hz-cel villamosított nemzetközi vasútvonal a franciaországi Metz és a luxemburgi Zoufftgen között.

Földrajzi elhelyezkedése[szerkesztés]

A vonal majdnem észak-déli irányban halad 55 kilométer hosszan. Thionville állomáson a Thionville-Trier vasútvonal Németország irányába ágazik ki a vonalból.

Története[szerkesztés]

Eredetileg a Wilhelm Luxemburgi Vasúttársaság (GL) volt a koncesszió birtokosa. A Metz és Thionville közötti szakaszt 1854. szeptember 16-án nyitották meg. Az 1857. június 10-én Franciaország és Luxemburg között aláírt államszerződésben megállapodtak a két állam közötti nemzetközi vasútvonal üzemeltetéséről,[1] és a vonal többi része, beleértve a határátkelőt is, 1859-ben megnyílt.

A vonal 1871-ig a Compagnie des Chemins de fer de l'Est hálózatának része volt, amelynek az Elzász-Lotaringiai Birodalom területén található vonalait a francia-porosz háború végén kötött békeszerződés államosította az elzászi-lotaringiai császári vasutak javára. A Dietenhofen (ma Thionville) állomástól délre lévő Mosel-hidat 1895-1898-ban ötvágányúvá fejlesztették, és a Metz-Ville-Zoufftgen-vasútvonal két vágányát, valamint a Mohon-Thionville-vasútvonal két vágányát és a de Wendel üzemi vasút egy vágányát vezették át rajta.[2]

Miután Lotaringia 1919-ben ismét francia lett, az Administration des chemins de fer d'Alsace et de Lorraine (AL) váltotta fel az EL-t, amely viszont 1938-ban egyesült az SNCF-fel.

A vonalat 1956-ban villamosították.

Forgalom[szerkesztés]

Korábban[szerkesztés]

A második világháború előtt a vonalon a München-Strasbourg-Metz-Luxemburg-Calais hálókocsis-összeköttetés közlekedett.

Jelen[szerkesztés]

Ma mind a helyi vonatok, mind a TGV közlekedik a vonalon. A Luxemburgba közlekedő vonatok legalább óránként közlekednek ütemesen. Franciaországban a TER Lorraine felelős a személyszállításért, és ezt a vonalat az 1-es számú útvonalon üzemelteti.[3] A luxemburgi határon túl Zoufftgennél csatlakozik a Luxemburg-Bettembourg-országhatár-vasútvonal, amelyet a CFL 90-es vonalként üzemeltet. A két országon belül sűrűbb a járatsűrűség.[4][5][6]

Irodalom[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Alexandre de Clerqc, Bevollmächtigter des Außenministers: Recueil Traités de la France, Band 7, 1856–1859, S. 275[halott link]
  2. Jean Buchmann, Jean-Marc Dupuy, Andreas Knipping, Hans-Jürgen Wenzel: Eisenbahngeschichte Elsass-Lothringen. EK-Verlag, Freiburg 2021. ISBN 978-3-8446-6429-4, S. 28.
  3. Strecke 1 (PDF; 226 kB)
  4. cfl.lu: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.cfl.lu archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  5. cfl.lu: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.cfl.lu archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL
  6. Weitere Verbindungen: Archiválva [Dátum hiányzik] dátummal a(z) www.cfl.lu archívumban Hiba: ismeretlen archívum-URL