Metyeor–1 3
| Metyeor–1 3 | |
| Típus | Metyeor |
| Indítás dátuma | 1970. március 17. |
| Indítás helye | Pleszeck űrrepülőtér 41. indítóállása |
| Hordozórakéta | Vosztok–2M |
| COSPAR azonosító | 1970-019A |
| SCN | 04349 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Metyeor–1 3 (11F614) szovjet műszeres mesterséges, szabványosított műhold-sorozat tagja, a Metyeor–program meteorológiai műholdja.
Küldetés
A tesztsorozat befejezésével, indult a meteorológia (katonai/polgári) adatszolgáltatás. A műholdakt úgy állították rendszerbe, hogy 6 óránként ugyanarról a helyről ismétlődő képeket készíthessenek.
Jellemzői
Gyártotta a Elektromechanikai Tudományos Kutató Intézet (Всесоюзный научно - исследовательский институт электромеханики [ВНИИ ЭМ] филиал). Üzemeltette a Szovjetunió Hidrometeorológiai Állami Bizottsága (Госкомитет СССР по гидрометеорологии). Mérési eredményeket értékelte az Állami Tudományos – Kutató és Előállító Központ (Государственный научно-исследовательский и производственный центр [ГНИПЦ]).
Megnevezései: Metyeor–1 3; Метеор-1-3; COSPAR: 1970-019A. Kódszáma: 4349.
1970. március 17-én a Pleszeck űrrepülőtérről egy Vosztok–2M (8A92M) hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára (LEO = Low-Earth Orbit). Az orbitális egység pályája 96,4 perces, 81,2 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 555 kilométer, az apogeuma 643 kilométer volt. Tömege 1440 kilogramm.
Három tengelyesen, Föld központú mágneses orientálás lehetőségét alkalmazva, giroszkóppal ellátott forgás stabilizált műhold. Alakja hengeres, átmérője 1,4, magassága 5 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított űreszköz. Technikai eszközei: televíziós kamera (nappali oldalon), infravörös radiométer (az éjszakai oldalon) a Föld felső rétegeinek vizsgálatára, valamint a Nap hatástényezőit mérő műszerek (hőmérséklet, sugárzási hatások, képalkotó és telemetria rendszer). A felhőkön és felhőrendszereken, a hőmérséklet változásokon, a viharok kialakulásán- és figyelemmel kísérésén, a páratartalom mérésén, a sugárzási tartományok ellenőrzésén kívül megfigyelték a városok fényszennyezéseit, környezetváltozásait, tüzeket, homok- és porviharokat, hó- és jégtakarót, óceáni áramlatokat és más környezeti folyamatokat. Az összegyűjtött adatokat a kiértékelő központokba továbbítva felhasználják az időjárás-előrejelzéstől az meteorológiai alapkutatásokig. A műhold rendelkezett hideg gáz fúvókákkal, hogy a szükségszerű pályakorrekciókat elvégezhesse. Az űreszközhöz két napelemtáblájának fesztávolsága 10 méter, éjszakai (földárnyék) energia ellátását kémiai akkumulátorok biztosították. A napelemek automatikusan orientáltak a Nap felé.
1983. november 18-án 4994 nap után (13,67 év) belépett a légkörbe és megsemmisült.
Források
- Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5
További információk
- Metyeor–1 3. nasa.gov. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
- Metyeor–1 3. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
- Metyeor–1 3. astronautix.com. (Hozzáférés: 2014. március 1.)
|
Elődje: |
Metyeor–program |
Utódja: |
