Mengyelejevszk
| Mengyelejevszk (Менделеевск) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Oroszország | ||
| Irányítószám | 423650 | ||
| Körzethívószám | 85549 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 22 336 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Időzóna | UTC+03:00 | ||
| Elhelyezkedése | |||
.svg)
 Mengyelejevszk
Pozíció Oroszország térképén
| |||
 é. sz. 55° 54′, k. h. 52° 19′Koordináták: é. sz. 55° 54′, k. h. 52° 19′ | |||
| Mengyelejevszk weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mengyelejevszk témájú médiaállományokat. | |||
.png)
Mengyelejevszk (oroszul: Менделеевск, tatár nyelven Менделеев) város Oroszországban, Tatárföldön, a Mengyelejevszki járás székhelye. Régi neve Bongyuga, (Бондюга); 1928-tól 1967-ig Bongyuzsszkij zavod.
Népessége: 22 075 fő (a 2010. évi népszámláláskor).[2]
Elhelyezkedése[szerkesztés]
Tatárföld északkeleti részén, Kazanytól 238 km-re, a Tojma (a Káma mellékfolyója) mentén, a Nyizsnyekamszki-víztározó északi (jobb) partján helyezkedik el. Vasútállomás az Agriz–Naberezsnije Cselni–Akbas vonalon. A város szélén halad a Jelabuga–Izsevszk autóút.
Története[szerkesztés]
A település a 19. század második felében létesített vegyi üzem mellett alakult ki. A vagyonos Uskov testvérek (P. K. Uskov és K. K. Uskov) a 17. század második felében keletkezett Bongyuga falu mellett 1868-ban nyitották meg üzemüket, ahol előbb kénsavat, majd réz-szulfátot, alumínium-szulfátot, timsót, stb. termeltek nagy mennyiségben. Uskovék neves vegyészmérnököket, tudósokat is meghívtak a gyárukhoz. 1893-ban Mengyelejev náluk kapott lehetőséget, hogy a füstmentes lőpor gyártásához kísérleti üzemet rendezzen be; később nagy elismeréssel írt Uskovék vállalkozásáról. 1893-ban állt munkába a samott- és kerámiagyáruk, ahol saválló kerámiát is gyártottak. A nagy mennyiségű alapanyag fogadására saját kikötőt létesítettek a Káma közeli partszakaszán (Tyihije Goriban, ma már a város része, de a kikötő nincs meg).[3] Oroszországi alapanyagból itt készítettek először ipari mennyiségben szuperfoszfátot (1910). Itt állítottak elő először – az 1920-as évek elején, tehát már a szovjet korszakban – dúsított rádiumkészítményeket, V. G. Hloponyin irányításával.
A gyárat később korszerűsítették és korábbi igazgatójáról, L. Ja. Karpovról nevezték el. Bongyuga falu két szomszédos kistelepüléssel összevonva 1967-ben Mengyelejevszk néven városi rangot kapott. 1985-ben lett az akkor létesített járás székhelye. 1989-ben új gyárat avattak, mely 2004 óta Mengyelejevszkazot néven működik és elsősorban ammónium-nitrátot állít elő.[4] A város dolgozóinak jelentős részét a két nagy vegyi gyár foglalkoztatja.
A város helytörténeti múzeumát 1991-ben alapították és abban az épületben rendezték be, melyet a gyár igazgatási épületéül emeltek 1870-ben.[5]
Népessége[szerkesztés]
| Év | Népesség |
|---|---|
| 1920 | 3700 |
| 1926 | 5200 |
| 1939 | 8500 |
| 1959 | 11 200 |
| 1970 | 13 557* |
| 1979 | 13 986 |
| 1989 | 18 085 |
| 2002 | 22 027 |
| 2010 | 22 075 |
- 1967-től: 3 település összevonásával létrehozott város.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 26. Численность постоянного населения Российской Федерации по муниципальным образованиям на 1 января 2018 года. Orosz Szövetségi Állami Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. január 23.)
- ↑ A 2010. évi népszámlálás adatai. Oroszország statisztikai hivatala. [2013. május 23-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Тихие горы (mendeleevsk.ru, hozzáférés: 2020-07-22)
- ↑ История: уникальный и неповторимый путь (karpovchem.ru, hozzáférés: 2020-07-22)
- ↑ Музей Менделеевска (hozzáférés: 2020-07-22)
Források[szerkesztés]
- Goroda Rossii (orosz nyelven). Moszkva: Izdatyelsztvo Bolsaja Rosszijszkaja Enciklopegyija. ISBN 5 85270 026 6 (1994)
- Менделеевск. In Татарская энциклопедия. (oroszul) Főszerk. M. H. Haszanov. (hely nélkül): Институт Татарской энциклопедии. 2002–2015. Hozzáférés: 2020. július 18.
- A járás honlapja Archiválva 2020. augusztus 5-i dátummal a Wayback Machine-ben (oroszul, hozzáférés:2020-07-18)
- Город Менделеевск
