Mekkai nagymecset
| mekkai nagymecset szent mecset | |
| al-Maszdzsid al-Harám | |
 | |
| a mecset a zarándoklat idején | |
| Település | Mekka |
| Építési adatok | |
| Megnyitás | 638 |
| Építési stílus | iszlám építészet |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület |
|
| Alapadatok | |
| Magassága | 137,5 m |
| Alapterület | 356 800 m² |
| Elhelyezkedése | |
 mekkai nagymecset
szent mecset Pozíció Szaúd-Arábia térképén
| |
 é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°EKoordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 34″21.422500°N 39.826111°E | |
 | |
| mekkai nagymecset szent mecset weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz mekkai nagymecset szent mecset témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A mekkai nagymecset (arabul: ٱلْـمَـسْـجِـد ٱلْـحَـرَام, al-Maszdzsid al-Harám, vagyis szent mecset) a szaúd-arábiai Mekkában található mecset, amely az iszlám világ első számú szent helye. Ide kell a muszlimoknak életükben legalább egyszer elzarándokolni, és a világ minden részén e mecset irányába fordulva (kibla) imádkoznak napjában többször is.
A város központjában fekvő mecset a világ legnagyobb mecsetje,[1] és a 2010-es évek végén is jelentős felújításokon és bővítéseken megy keresztül.
Történet
[szerkesztés]A muszlimok alapján Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy építsen egy szentélyt a számára. A Koránt idézve Ibráhím (Ábrahám) és Iszmáíl (Izmáel) felemelték a "Ház" alapjait (a Kába szentély elődjét) ekképpen fohászkodva Istenhezː „Urunk! Fogadd el tőlünk (ezt a szolgálatot)! Bizony Te vagy a Mindent Halló és a Mindentudó. Urunk! Tégy minket olyanokká, akik alávetik magukat Neked, és a leszármazottainkat olyan közösséggé, amely aláveti magát Neked! Mutasd meg nekünk a szertartásainkat, s engesztelődj meg irántunk!” [2]
Miután Ábrahám megépítette a Kábát, egy angyal hozta el neki a Fekete Kőt, egy égi kőt, amely a hagyomány szerint az égből a közeli Abu Qubays hegyre esett. Miután elhelyezte a Fekete Kőt a Kába keleti sarkában, Ábrahám kinyilatkoztatást kapott, amelyben Isten elmondta az idős prófétának, hogy most el kell mennie és hirdetnie az emberiségnek a zarándoklatot, hogy az emberek eljussanak ide Arábiából és távolabbról is, tevén vagy gyalog.[3]
Sok száz évvel később, 630-ban Mohamed és Ali összetörték a bálványokat a Kábában és környékén, így véget ért a Kába politeista pogány használata, és újra monoteista szentélyként kezdett működni.[4][5][6][7] 638-ban I. Omar kiépítette a Szent Mecsetet.
Az épület első nagy felújítása 692-ben történt Abd al-Malik bin Marván megbízása alapján.[8] A 8. század végére a mecset régi, fából készült oszlopait márvány oszlopokkal cserélték ki, és az imacsarnok szárnyait mindkét oldalon meghosszabbították egy minaret hozzáadásával. [9][10]
A középkor folyamán többször felújították és bővítették a mecsetet. A mecset első 20. századi átépítésekor, 1932 és 1953 között hozzácsatolták a Szafa és Marva, a két szent hegy közötti összekötő utat és teljes hosszában befedték. A Szafa és a Marva így ma már a nagymecset része.[11] Az épület további jelentős felújítása 1955 és 1973 között zajlott. Ebben a felújításban további négy minaret került hozzáadásra, a mennyezetet felújították és a padlót mesterséges kővel és márvánnyal helyettesítették.
1979. november 20-án a mecsetbe fanatikus vallási felkelők hatoltak be, akik a Szaúd-dinasztia megdöntésére szólítottak fel. Túszokat ejtettek, majd az ezt követő ostromban több száz ember halt meg.[12][13]
Ezek az események megrázkódtatták az iszlám világot, mivel az erőszak szigorúan tilos a mecseten belül.
1988-tól 2005-ig több minaret épült, majd 2008-ban az Abdullah király újra bejelentette a mecset bővítését. A bővítési projekthez akkor 40 milliárd riált (10 milliárd eurót) különítettek el.
2015. szeptember 11-én legalább 111 ember halt meg és 394 sérült meg, amikor egy daru ráomlott a mecsetre.[14][15] Az építési munkálatokat az incidens után felfüggesztették, és az olajárválság idején a pénzügyi problémák miatt szüneteltették. Az építkezést végül két évvel később indították újra 2017 szeptemberében.[16]
Az építmény
[szerkesztés]Az építmény jelenlegi szerkezete a 16. századra nyúlik vissza. Kilenc minaretje van, amelyek 89 m magasak.
A mecset 356 800 m²-es (35,68 hektár) területtel rendelkezik, belső és külső imahelyeket foglalja magában. A zarándoklat alatt legfeljebb 820 ezer hívőt tud magába fogadni. Mivel a mecsetet több éve bővítik, a befejezése után 456 000 m² lesz, és 1,2 millió hívő számára biztosít helyet. A minaretek számát tizenegyre emelik. A projekt költsége 80 milliárd szaúdi riál (mintegy 20 milliárd euró).
Fontosabb részei
[szerkesztés]A mecset a haddzs célpontja és olyan fontos helyszíneket is magába foglal, mint a Kába szentély, a Fekete kő, a Zamzam-kút, a Maqam Ibrahim.
- A Kába szentély egy kocka alakú épület a nagymecset középpontjában és az iszlám egyik legszentebb helye,[17] a zarándoklat, az iszlám rituálék és ima központja.[17][18][19]
- A fekete kő a Kába keleti sarokköve, és fontos szerepet játszik a zarándoklatban.[20][21]
- A Maqam Ibrahim egy sziklát foglal magába, ahol a muszlim hagyomány alapján Ábrahám állt, amikor a Kábát építette; állítólag a lábnyoma ma is látható [22]
- A Szafa és Marva két sziklás, kisebb domb volt, ahol Ábrahám 2. felesége, Hágár kereste a vizet a csecsemő fiának, Izmáelnek. Ma egy 400 méteres fedett galéria vezet a két sziklatömb között.
- A Zamzam-kút az a vízforrás, amely hagyomány szerint csodával határos módon keletkezett a Szafa és Marva között.
Galéria
[szerkesztés]
-
A mecset -
A mecset belső udvara -
A Fekete kő -
Maqam Ibrahim -
A Marva-hegy sziklája -
A Szafa-hegy sziklatömbje -
A Zamzam kút napjainkban -
Mecsetbelső -
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://www.bbc.com/news/world-middle-east-34231620
- ↑ Korán 2: 127-128
- ↑ Korán 22ː27
- ↑ Mecca: From Before Genesis Until Now, M. Lings, pg. 39, Archetype
- ↑ Concise Encyclopedia of Islam, C. Glasse, Kaaba, Suhail Academy
- ↑ Ibn Ishaq, Muhammad. Ibn Ishaq's Sirat Rasul Allah – The Life of Muhammad Translated by A. Guillaume. Oxford: Oxford University Press, 88–9. o. (1955. november 17.). ISBN 9780196360331
- ↑ Karen Armstrong. Islam: A Short History, 11. o. (2002. november 17.). ISBN 0-8129-6618-X
- ↑ Guidetti, Mattia. In the Shadow of the Church: The Building of Mosques in Early Medieval Syria: The Building of Mosques in Early Medieval Syria (angol nyelven). BRILL, 113. o. (2016. november 17.). ISBN 9789004328839. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17.
- ↑ Dictionary of Islamic Architecture (angol nyelven). Routledge (2002. november 17.). ISBN 9781134613656. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17.
- ↑ The Arab Contribution to Islamic Art: From the Seventh to the Fifteenth Centuries (angol nyelven). American Univ in Cairo Press (1999. november 17.). ISBN 9789774244766. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17.
- ↑ Great mosque of al-Haram. [2009. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
- ↑ https://choice.npr.org/index.html?origin=https://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=112051155
- ↑ Archivált másolat. [2019. május 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 13.)
- ↑ „Makkah crane crash report submitted”, Al Arabiya, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés: 2015. szeptember 15.)
- ↑ King Salman to make findings of Makkah crane collapse probe public. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
- ↑ „Saudi Arabia to restart work on $26.6 bln Grand Mosque expansion”, Reuters, 2017. augusztus 17. (Hozzáférés: 2019. február 14.) (angol nyelvű)
- ↑ a b Wensinck, A. J; Ka`ba. Encyclopaedia of Islam IV p. 317
- ↑ „In pictures: Hajj pilgrimage”, BBC News, 2008. december 7. (Hozzáférés: 2008. december 8.)
- ↑ As Hajj begins, more changes and challenges in store. altmuslim. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
- ↑ Shaykh Safi-Ar-Rahman Al-Mubarkpuri. Ar-Raheeq Al-Makhtum (The Sealed Nectar): Biography of the Prophet. Dar-As-Salam Publications (2002). ISBN 1-59144-071-8
- ↑ Mohamed, Mamdouh N.. Hajj to Umrah: From A to Z. Amana Publications (1996). ISBN 0-915957-54-X
- ↑ M.J. Kister, "Maḳām Ibrāhīm," p.105, The Encyclopaedia of Islam (new ed.), vol. VI (Mahk-Mid), eds. Bosworth et al., Brill: 1991, pp. 104-107.
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Mosque of Mecca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
- Ez a szócikk részben vagy egészben az Al-Masdschid al-Harām című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.