Kibla

A kibla arab szó, imairányt jelent.

A hagyományos muszlim nézet szerint Mohamed idején a kibla eredetileg Jeruzsálem szentélye volt, hasonlóan a judaizmushoz.^[1]^[2] Ezt a kiblát több mint 13 évig használták, 610-től 623-ig. Tizenhét hónappal Mohamed 622-es Medinába való megérkezése után – az időpontot 624. február 11-ére teszik – a kibla a mekkai Kába felé fordult.^[3]^[4] Mohamed társainak tradicionális beszámolói szerint (hadísz) a változás nagyon hirtelen történt, délben az imádkozás során Medinában, egy Meszdzsid Kiblatejn néven ismert mecsetben (arabul: مَسْجِد الْقِبْلَتَيْن, "A két Qiblah mecsetje").^[4] Mohamed vezette az imát, amikor kinyilatkoztatást kapott Istentől, aki utasította őt, hogy ettől a pillanattól vegye a Kábát kiblának (szó szerint: "Fordítsd arcod a Szent mecset irányába.").^[4]^[5] A hadísz és az al-Bakara szúrában található hagyományos beszámolók szerint Mohamed, aki ekkor épp Jeruzsálem felé fordult, miután megkapta ezt a kinyilatkoztatást, azonnal megfordult Mekka felé, és a háta mögött imádkozók ezt szintén megtették.

A muszlim köteles minden imáját a kibla felé végezni. Harminc fokos tévedés megengedett, de a mecsetekben az irányt a mihráb jelzi. Napjainkban az ún. kibla-iránytűvel vagy elektronikus eszközökkel is meg tudják határozni.

Ha valaki ima közben értesül arról, hogy rossz irányba imádkozik, azonnal a helyes irányba kell fordulnia, ha pedig csak az ima elvégzése után, nem kell azt megismételnie.

Jegyzetek

↑ Hartsock, Ralph (2014. augusztus 27.). "The temple of Jerusalem: past, present, and future". Jewish Culture and History. 16 (2): 199–201. doi:10.1080/1462169X.2014.953832.
↑ Mustafa Abu Sway, The Holy Land, Jerusalem and Al-Aqsa Mosque in the Qur’an, Sunnah and other Islamic Literary Source (PDF), Central Conference of American Rabbis, 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva, hozzáférés: 2019. szeptember 22. {{citation}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó); Unknown parameter |dead-url= ignored (|url-status= suggested) (súgó) "Archivált másolat" (PDF). 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 22."Archivált másolat" (PDF). 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 22.
↑ In the Lands of the Prophet, Time-Life, p. 29
1 2 3 William Montgomery Watt (1974. február 7.). Muhammad: prophet and statesman. Oxford University Press. 112–113. o. ISBN 978-0-19-881078-0. Hozzáférés: 2011. december 29.
↑ Sura 2 (Al-Baqara), ayah 144, Korán

Források

kibla. In A Pallas nagy lexikona. Szerk. Bokor József. Budapest: Arcanum – FolioNET. 1998. ISBN 963 85923 2 X Hozzáférés: 2012. március 26.
M S M Saifullah, Muhammad Ghoniem, `Abd al-Rahman Robert Squires & Mansur Ahmed (2001. július 2.). "The Qiblah Of Early Mosques: Jerusalem Or Makkah?" (angol nyelven). Islamic Awareness. Hozzáférés: 2012. március 26.{{cite web}}: CS1 karbantartás: több név: szerzőfelsorolás (link)

További információk

elahmad.com – Online térképes segédeszköz a kibla meghatározásához

[Hartsock2014-1] Hartsock, Ralph (2014. augusztus 27.). "The temple of Jerusalem: past, present, and future". Jewish Culture and History. 16 (2): 199–201. doi:10.1080/1462169X.2014.953832.

[Abu_Sway-2] Mustafa Abu Sway, The Holy Land, Jerusalem and Al-Aqsa Mosque in the Qur’an, Sunnah and other Islamic Literary Source (PDF), Central Conference of American Rabbis, 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva, hozzáférés: 2019. szeptember 22. {{citation}}: Unknown parameter |archívdátum= ignored (súgó); Unknown parameter |archívurl= ignored (súgó); Unknown parameter |dead-url= ignored (|url-status= suggested) (súgó) "Archivált másolat" (PDF). 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 22."Archivált másolat" (PDF). 2011. július 28. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2019. szeptember 22.

[3] In the Lands of the Prophet, Time-Life, p. 29

[Watt1974-4] 1 2 3 William Montgomery Watt (1974. február 7.). Muhammad: prophet and statesman. Oxford University Press. 112–113. o. ISBN 978-0-19-881078-0. Hozzáférés: 2011. december 29.

[5] Sura 2 (Al-Baqara), ayah 144, Korán

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]