Mekkai nagymecset

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
mekkai nagymecset
szent mecset
al-Maszdzsid al-Harám
a mecset a zarándoklat idején
a mecset a zarándoklat idején
Település Mekka
Építési adatok
Megnyitás 638
Építési stílus Iszlám építészet
Alapadatok
Alapterület356 800 m²
Elhelyezkedése
mekkai nagymecset szent mecset (Szaúd-Arábia)
mekkai nagymecset szent mecset
mekkai nagymecset
szent mecset
Pozíció Szaúd-Arábia térképén
é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 35″Koordináták: é. sz. 21° 25′ 21″, k. h. 39° 49′ 35″
mekkai nagymecset
szent mecset weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz mekkai nagymecset
szent mecset
témájú médiaállományokat.

A mekkai nagymecset (arabul: ٱلْـمَـسْـجِـد ٱلْـحَـرَام, al-Maszdzsid al-Harám, vagyisszent mecset) a szaúd-arábiai Mekkában található mecset, amely az iszlám világ első számú szent helye. Ide kell a muszlimoknak életükben legalább egyszer elzarándokolni, és a világ minden részén e mecset irányába fordulva (kibla) imádkoznak napjában többször is.

A város központjában fekvő mecset a világ legnagyobb mecsetje,[1] és a 2010-es évek végén is jelentős felújításokon és bővítéseken megy keresztül.

Történet[szerkesztés]

A muszlimok alapján Isten megparancsolta Ábrahámnak, hogy építsen egy szentélyt a számára. A Koránt idézve Ibráhím (Ábrahám) és Iszmáíl (Izmáel) felemelték a "Ház" alapjait (a Kába szentély elődjét) ekképpen fohászkodva Istenhezː „Urunk! Fogadd el tőlünk (ezt a szolgálatot)! Bizony Te vagy a Mindent Halló és a Mindentudó. Urunk! Tégy minket olyanokká, akik alávetik magukat Neked, és a leszármazottainkat olyan közösséggé, amely aláveti magát Neked! Mutasd meg nekünk a szertartásainkat, s engesztelődj meg irántunk!” [2]

Miután Ábrahám megépítette a Kábát, egy angyal hozta el neki a Fekete Kőt, egy égi kőt, amely a hagyomány szerint az égből a közeli Abu Qubays hegyre esett. Miután elhelyezte a Fekete Kőt a Kába keleti sarkában, Ábrahám kinyilatkoztatást kapott, amelyben Isten elmondta az idős prófétának, hogy most el kell mennie és hirdetnie az emberiségnek a zarándoklatot, hogy az emberek eljussanak ide Arábiából és távolabbról is, tevén vagy gyalog.[3]

Sok száz évvel később, 630-ban Mohamed és Ali összetörték a bálványokat a Kábában és környékén, így véget ért a Kába politeista pogány használata, és újra monoteista szentélyként kezdett működni.[4][5][6][7] 638-ban I. Omar kiépítette a Szent Mecsetet.

Az épület első nagy felújítása 692-ben történt Abd al-Malik bin Marván megbízása alapján.[8] A 8. század végére a mecset régi, fából készült oszlopait márvány oszlopokkal cserélték ki, és az imacsarnok szárnyait mindkét oldalon meghosszabbították egy minaret hozzáadásával. [9][10]

A középkor folyamán többször felújították és bővítették a mecsetet. A mecset első 20. századi átépítésekor, 1932 és 1953 között hozzácsatolták a Szafa és Marva, a két szent hegy közötti összekötő utat és teljes hosszában befedték. A Szafa és a Marva így ma már a nagymecset része.[11] Az épület további jelentős felújítása 1955 és 1973 között zajlott. Ebben a felújításban további négy minaret került hozzáadásra, a mennyezetet felújították és a padlót mesterséges kővel és márvánnyal helyettesítették.

1979. november 20-án a mecsetbe fanatikus vallási felkelők hatoltak be, akik a Szaúd-dinasztia megdöntésére szólítottak fel. Túszokat ejtettek, majd az ezt követő ostromban több száz ember halt meg.[12][13] Ezek az események megrázkódtatták az iszlám világot, mivel az erőszak szigorúan tilos a mecseten belül.

1988-tól 2005-ig több minaret épült, majd 2008-ban az Abdullah király újra bejelentette a mecset bővítését. A bővítési projekthez akkor 40 milliárd riált (10 milliárd eurót) különítettek el.

2015. szeptember 11-én legalább 111 ember halt meg és 394 sérült meg, amikor egy daru ráomlott a mecsetre.[14][15] Az építési munkálatokat az incidens után felfüggesztették, és az olajárválság idején a pénzügyi problémák miatt szüneteltették. Az építkezést végül két évvel később indították újra 2017. szeptemberében.[16]

Az építmény[szerkesztés]

Az építmény jelenlegi szerkezete a 16. századra nyúlik vissza. Kilenc minaretje van, amelyek 89 m magasak.

A mecset 356 800 m²-es (35,68 hektár) területtel rendelkezik, belső és külső imahelyeket foglalja magában. A zarándoklat alatt legfeljebb 820 ezer hívőt tud magába fogadni. Mivel a mecsetet több éve bővítik, a befejezése után 456 000 m² lesz, és 1,2 millió hívő számára biztosít helyet. A minaretek számát tizenegyre emelik. A projekt költsége 80 milliárd szaúdi riál (mintegy 20 milliárd euró).

Fontosabb részei[szerkesztés]

A mecset a haddzs célpontja és olyan fontos helyszíneket is magába foglal, mint a Kába szentély, a Fekete kő, a Zamzam-kút, a Maqam Ibrahim.

  • A Kába szentély egy kocka alakú épület a nagymecset középpontjában és az iszlám egyik legszentebb helye,[17] a zarándoklat, az iszlám rituálék és ima központja.[17][18][19]
  • A fekete kő a Kába keleti sarokköve, és fontos szerepet játszik a zarándoklatban.[20][21]
  • A Maqam Ibrahim egy sziklát foglal magába, ahol a muszlim hagyomány alapján Ábrahám állt, amikor a Kábát építette; állítólag a lábnyoma ma is látható [22]
  • A Szafa és Marva két sziklás, kisebb domb volt, ahol Ábrahám 2. felesége, Hágár kereste a vizet a csecsemő fiának, Izmáelnek. Ma egy 400 méteres fedett galéria vezet a két sziklatömb között.
  • A Zamzam-kút az a vízforrás, amely hagyomány szerint csodával határos módon keletkezett a Szafa és Marva között.

Galéria[szerkesztés]

A Kába-szentély körüli zarándokok 2014-ben (videó)
A zarándokok mozgásának iránya

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.bbc.com/news/world-middle-east-34231620
  2. Korán 2: 127-128
  3. Korán 22ː27
  4. Mecca: From Before Genesis Until Now, M. Lings, pg. 39, Archetype
  5. Concise Encyclopedia of Islam, C. Glasse, Kaaba, Suhail Academy
  6. Ibn Ishaq, Muhammad. Ibn Ishaq's Sirat Rasul Allah – The Life of Muhammad Translated by A. Guillaume. Oxford: Oxford University Press, 88–9. o. (1955. szeptember 8.). ISBN 9780196360331 
  7. Karen Armstrong. Islam: A Short History, 11. o. (2002. szeptember 8.). ISBN 0-8129-6618-X 
  8. Guidetti, Mattia. In the Shadow of the Church: The Building of Mosques in Early Medieval Syria: The Building of Mosques in Early Medieval Syria (en nyelven). BRILL, 113. o. (2016. szeptember 8.). ISBN 9789004328839. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17. 
  9. Dictionary of Islamic Architecture (en nyelven). Routledge (2002. szeptember 8.). ISBN 9781134613656. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17. 
  10. The Arab Contribution to Islamic Art: From the Seventh to the Fifteenth Centuries (en nyelven). American Univ in Cairo Press (1999. szeptember 8.). ISBN 9789774244766. Hozzáférés ideje: 2017. szeptember 17. 
  11. Great mosque of al-Haram. [2009. július 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. november 5.)
  12. https://choice.npr.org/index.html?origin=https://www.npr.org/templates/story/story.php?storyId=112051155
  13. https://www.thoughtco.com/seizure-of-grand-mosque-in-mecca-2353586
  14. Makkah crane crash report submitted”, Al Arabiya, 2015. szeptember 14. (Hozzáférés ideje: 2015. szeptember 15.) 
  15. King Salman to make findings of Makkah crane collapse probe public. (Hozzáférés: 2015. szeptember 14.)
  16. Saudi Arabia to restart work on $26.6 bln Grand Mosque expansion”, Reuters, 2017. augusztus 17. (en nyelvű) 
  17. a b Wensinck, A. J; Ka`ba. Encyclopaedia of Islam IV p. 317
  18. In pictures: Hajj pilgrimage”, BBC News, 2008. december 7. (Hozzáférés ideje: 2008. december 8.) 
  19. As Hajj begins, more changes and challenges in store. altmuslim. [2012. január 11-i dátummal az eredetiből archiválva].
  20. Shaykh Safi-Ar-Rahman Al-Mubarkpuri. Ar-Raheeq Al-Makhtum (The Sealed Nectar): Biography of the Prophet. Dar-As-Salam Publications (2002). ISBN 1-59144-071-8 
  21. Mohamed, Mamdouh N.. Hajj to Umrah: From A to Z. Amana Publications (1996). ISBN 0-915957-54-X 
  22. M.J. Kister, "Maḳām Ibrāhīm," p.105, The Encyclopaedia of Islam (new ed.), vol. VI (Mahk-Mid), eds. Bosworth et al., Brill: 1991, pp. 104-107.

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Great Mosque of Mecca című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Al-Masdschid al-Harām című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.