Megyer-hegyi tengerszem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Megyer-hegyi tengerszem
A tengerszem légifotója
A tengerszem légifotója
Ország(ok)  Magyarország
Hely Megyer-hegy, Sárospataktól északra
Legnagyobb mélység 6,5[1] m
Települések Sárospatak
Elhelyezkedése
Megyer-hegyi tengerszem (Magyarország)
Megyer-hegyi tengerszem
Megyer-hegyi tengerszem
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 21′ 26″, k. h. 21° 34′ 24″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 26″, k. h. 21° 34′ 24″
Megyer-hegyi tengerszem (Borsod-Abaúj-Zemplén megye)
Megyer-hegyi tengerszem
Megyer-hegyi tengerszem
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén megye térképén

A Megyer-hegyi tengerszemMagyarországon, a Megyer-hegyen, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Földrajza és turizmusa[szerkesztés]

A tengerszem Sárospatak városa fölött elhelyezkedő 324 méter magas Megyer-hegy területén található. Fő tömegében jól megmunkálható és szilárd, átkovásodott felső miocén korú riolittufából áll, mely a kainozoikum korszakban képződött.[2] Mélysége egyes helyeken a 6,5 métert is elérheti,[1] a tavat körbevevő sziklafalak maximum 70 méterre magasodnak a víztükör fölé.[3] A bányagödör mindössze 4000 köbméter

Ma a tengerszem kedvelt túrázó és kirándulóhely, valamint geológiai feltárulás és kultúrtörténeti bemutatóhely is, ahol napjainkban jó állapotban levő ösvények találhatók a turisták számára, és információs táblák is segítenek tájékozódásban.[4] Gyalogos turistaösvényeken Károlyfalváról és Sárospatakról is megközelíthető.[5] A Malomkő tanösvény kiemelt látogatottsággal bír, mely piros túraút-jelzéssel vezet Sárospatak belvárosától. Az erdőben a jelek jól kivehetőek, azonban a terep elég meredek, de érdemes neki vágni, hisz korlátok teszik biztonságossá azoknak, akik felülről – a hajdani bánya pereméről – is szeretnének bepillantani a vízzel kitöltött katlanba. Az ösvények hossza körülbelül 1 km.[3]

2011-ben, az Origo internetes újság Csillagtúra nevű, Magyarország 7 természeti csodáját kereső online játékában az olvasók a Megyer-hegyi tengerszemet találták a legszebbnek, és sorolták az első helyre.[3]

Keletkezése és története[szerkesztés]

A 324 méter magas Megyer-hegy a földtörténeti harmadkor, középső-miocén vulkanikus riolittufa kúpja, tömegét döntően horzsaköves – kovás riolittufa és hidrokvarcit építi fel.[6]

A kovasavval átitatott kőzetet megszilárdulás után igen nagy keménység jellemzi, amelyet kristályos zárványai és üregei kiválóan alkalmassá tettek a malomkő-gyártásra. Az emberek itt bányászták ki a gabonaőrlők és az érczúzók malomköveit egészen a 15. századtól. A bányászmunkások kisebb fülkéket vájtak maguknak a bánya falába, és itt is laktak.[3] A malomkövek fejtését és kidolgozását több évszázadon át szinte ugyanolyan technikával, szerszámokkal és kézi munkával végezték.[1]

Az egykori bánya fejtési gödrében mára jelentős mennyiségű csapadékvíz gyűlt fel. Így keletkezett a napjainkban is megtalálható állandó vizű tó, melynek össztömege 4000 köbméter, legmélyebb pontja 6,5 méter.[2][4] Azonban az akkumulálódott víz eltávolítására elvezető csatornákat alakítottak ki.[2]

A bányát 1907-ben zárták be a termelés folyamatos csökkenése miatt.[4] Az egykori bányaudvaron jelenleg is megfigyelhető néhány félig kész malomkő, valamint a kőfaragó tevékenység melléktermékei.[3]

Védettsége[szerkesztés]

Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület
Megyer-hegyi tengerszem.jpg
Ország  Magyarország
Elhelyezkedése Megyer-hegy, Sárospataktól északra
Legközelebbi város Sárospatak
Terület 0,0107 km²
Alapítás ideje 1997
Felügyelő szervezet Bükki Nemzeti Park Igazgatóság
Commons

A tavat és környékét 1997-ben természetvédelmi területté nyilvánították, melynek teljes neve: Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Célja a csapadékvíz felgyülemlésével kialakult tengerszem sajátos botanikai, zoológiai és földtani értékeinek megőrzése.

Területe 1,07 hektár, egész évben szabadon látogatható. Kezelője a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága. A park Magyarország egyik legkisebb ilyen jellegű védett területe.[5][7][8]

Források[szerkesztés]

  1. ^ a b c Koós Miklós: Megyer-hegyi Tengerszem. koos.hu, 2009. február 1. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  2. ^ a b c www.honlapszalon.hu, Lévai Antal -: River Tours on the Bodrog - Hungary-Slovakia. www.bodrogtura.eu. (Hozzáférés: 2016. december 20.)
  3. ^ a b c d e [origo]: Megyer-hegyi tengerszem. [origo] Csillagtúra, 2010. december 31. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  4. ^ a b c Megyer-hegyi tengerszem. varosom.hu. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  5. ^ a b Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Természetvédelem. (Hozzáférés: 2011. június 21.)
  6. Megyer-hegyi Tengerszem | Kirándulástervező. kirandulastervezo.hu. (Hozzáférés: 2016. december 20.)
  7. Megyer-hegyi Tengerszem Természetvédelmi Terület. Független Ökológiai Központ Alapítvány. (Hozzáférés: 2011. február 2.)
  8. Megyer-hegyi tengerszem TT. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 2010. augusztus 28. (Hozzáférés: 2011. június 21.)