Megfigyelhető világegyetem

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Observable universe logarithmic illustration.png

A megfigyelhető világegyetem az univerzum egy gömb alakú régiója, amely az összes anyagot tartalmazza, amit jelenleg képesek vagyunk megfigyelni a Földről, mivel a kozmikus tágulás kezdete óta eltelt idő alatt, az ezekről az objektumokról visszaverődő elektromágneses sugárzásnak volt ideje eljutni a Naprendszerig. Egyes becslések szerint akár két trillió galaxis is létezhet a megfigyelhető világegyetemben,[1][2] azonban a New Horizons űrszonda által mért újabb adatok alapján szerényebb becslések a galaxisok számát néhány száz milliárdra teszik.[3][4] Feltételezve, hogy a Világegyetem izotróp, a megfigyelhető világegyetem határáig a távolság minden irányban körülbelül ugyanakkora. Így a megfigyelhető világegyetem egy gömb alakú térrész, amelynek középpontjában helyezkedik el a megfigyelő. Az világegyetem minden egyes pontjának van egy saját megfigyelhető univerzuma, amely átfedésben is lehet a Földről megfigyelhető univerzummal.

A megfigyelhető kifejezés ebben ez értelemben nem a technológiai képességeink határára vonatkozik, amelyekkel a fényt vagy egyéb információkat figyelhetünk meg távoli objektumokon, hanem a fénysebesség által meghatározott fizikai korlátra vonatkozik. A relativitáselmélet szerint semmilyen jel/információ nem közlekedhet a fénynél gyorsabban, ezért létezik egy maximális távolság (kozmikus távolság), amin túl semmit nem tudunk érzékelni, mivel az onnan érkező információ nem érhet el minket. Olykor az asztrofizikusok megkülönböztetik a látható és a megfigyelhető világegyetem fogalmát: míg az előbbi a látható fényjeleket csak az atomok kialakulása óta (rekombináció) veszi számításba, az utóbbi a kozmikus tágulás (ősrobbanás) kezdetétől.

Fordítás[szerkesztés]

Ez a szócikk részben vagy egészben az Observable universe című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. Conselice, Christopher J. (2016). „The Evolution of Galaxy Number Density at z < 8 and Its Implications”. The Astrophysical Journal 830 (2), 83. o. DOI:10.3847/0004-637X/830/2/83.  
  2. Fountain, Henry. „Two Trillion Galaxies, at the Very Least”, New York Times, 2016. október 17. (Hozzáférés ideje: 2016. október 17.) 
  3. Lauer, Todd. „NOIRLab Scientist Finds the Universe to be Brighter than Expected”, NOIRLab, 2021. január 12. (Hozzáférés ideje: 2021. január 12.) 
  4. (2021. január 11.) „New Horizons Observations of the Cosmic Optical Background”. The Astrophysical Journal 906 (2), 77. o. DOI:10.3847/1538-4357/abc881.  

További Információk[szerkesztés]