Marosvásárhelyi sorok
A marosvásárhelyi sorok magyar nyelvemlék, amely a marosvásárhelyi glosszákkal együtt a 14. század második feléből származó Koncz-kódexben található. (A kódex a Rhédey család erdőszentgyörgyi könyvtárából bukkant fel, és Koncz Józsefről, a marosvásárhelyi Református Kollégium könyvtárosáról nevezték el.) A szöveg fordítás az ószövetségi Királyok könyvéből. A nyelvemléket dr. Farczády Elek fedezte fel a Teleki Tékában, és Szabó T. Attilával együtt jelentették meg 1957-ben illetve 1973-ban.
A sorok 44, a lapszéli jegyzetek 11 magyar szót tartalmaznak, mint például: medue, atyad, kyral, valaky, hallandia (hallandja), yeltest (üvöltést), lezen (lészen), veretut (veretett). Jellemzők az ajakkerekítés nélküli kiejtést jelölő magánhangzók: így például melléled (mellőled), midén (midőn), kelket (kölyket), thiuis (tövis).
Részlet a szövegből[szerkesztés]
| Az eredeti szöveg | Mai olvasata |
|---|---|
| es ha miden te atyad dauid kyral chach eggiet meg elend s valaky azt |
És ha midőn te atyád, Dávid Király, csak egyet megölend s valaki azt |
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés III. (Kh–M). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest: Kriterion. 1994. ISBN 973-26-0369-0
- Lovagkirályok : Az Anjou- és Zsigmond-kor Magyarországon (1301-1437), Budapest, Enciklopédia Humana Egyesület, 1997, ISBN 963-85552-3-8
- Világ világa, virágnak virága. A magyar irodalom kezdetei. szerk. Mózes Huba, Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1981
Irodalom[szerkesztés]
- Farczády Elek, Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok, Akadémiai Könyvkiadó, Bukarest, 1957
- Márton Gyula: Ötödik nyelvemlékünk. Korunk 1958/2.
- Benkő Loránd: A Marosvásárhelyi Sorok és Glosszák. Magyar Nyelv LIV (1958). 17-22.
- Farczády Elek, Szabó T. Attila: A Marosvásárhelyi Sorok és a Marosvásárhelyi Glosszák, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1973
- Benkő Samu: A vásárhelyi nyelvemlékről. Utunk 1974/4.
További információ[szerkesztés]
- A Marosvásárhelyi sorok eredeti betűhű és mai magyarra normalizált változata elérhető és kereshető az Ómagyar Korpuszban.
