Mario Merz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mario Merz
Mario Merz
Mario Merz
Született 1925. január 1.[1][2][3][4]
Milánó[5]
Elhunyt 2003. november 9. (78 évesen)[1][2][3][4]
Torino[6]
Állampolgársága olasz
Házastársa Marisa Merz
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Goslarer Kaiserring
  • Praemium Imperiale

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Mario Merz témájú médiaállományokat.

Mario Merz (Milánó, 1925. január 1.Torino, 2003. november 9.) olasz képzőművész.

Életpályája[szerkesztés]

A második világháború idején kezdett el rajzolni.

Művészete[szerkesztés]

Joseph Beuyshoz hasonlóan az ősi nomád törzseknek művészete inspirálta. "Boszorkánydoktorként" fogja fel önmagát, aki a szellemiekben szegényes, csak anyagiakban gazdag nyugati világ számára létrehoz egy gyógyhelyet (otthont), ahol a traumák, kulturális sérülések meggyógyulhatnak. Központi formája az iglu-forma (eszkimók jégkunyhóik). A gömb forma tökéletesség- és világ-szimbólum; ugyanakkor a természetes és mesterséges, a geometria és mesterséges egyensúlya, szintézise jellemzi az iglukat). Általában fém vázat alkalmaz, amit agyaggal, viasszal, tört üveggel, műanyaggal, hálóval stb. borít be. Gyakran – érdekes módon – számokat ír rájuk, abszurd matematikai, geometriai képleteket. Van, amikor politikai szlogeneket, idézeteket is ír. Van, amelyeknél a Fibonacci-számok jelennek meg. A középkorban fedezték fel újra az európai kultúrában, – a természeti növekedésnek a matematikai számokba való foglalásai. Ezeket általában spirális formában írja fel Merz (örök folyamat, változás, természet). Igluit dinamikus energia járja át. Szelíd és mértéktartó, matematikához méltóan „fagyos" volt a számösszefüggések alkalmazása a sokszorosan ismert „jégkunyhó (igloo)" projektek esetében. A számok világával irdatlan méretű mentális tér áll a művész rendelkezésére. Merz szerint a számok elterjesztése a művészek által művelt területeken „politikai" értékkel rendelkezik, mert világosságot teremt. Vagyis a művészetnek az utcára kerüléséhez a legegyszerűbb a számokat igénybe venni. Valószínűleg többen tudnak számolni, mint jól olvasni, de Merz távol állt attól, hogy az élet és a művészet lehetséges összeolvasztását abban a leegyszerűsített formában oldja meg, mint ahogy azt itt jeleztük. Általánosabb értelemben azért szövi át gondolkodásmódját a matematikai rend és a magát fejlesztő elvont organizmus, mert egy jól követhető dedukciót sejt mögötte. „Ha a matematikai sorozatokat művészetként alkalmazni tudjuk, ez azt is jelenti, hogy növények és állatok, vagyis az élőlények sokasodásának tanulmányozásából szőtt rendet a szociológiába (a művészetbe) és az élet bármely összefüggésébe is mint a növekedés metaforáját fogadhatjuk el. „Sokatmondóan igazodnak Mario Merz gondolatai Joseph Kosuth művészet- és matematikakapcsolatairól megfogalmazott téziseihez.[7]

Magyar vonatkozás[szerkesztés]

Krasznahorkai László Háború és Háború című regényében a regényhős, Korin György a Mario Merz alkotta igluban szerette volna befejezni az életét. A regény könyvjelzőjének utasításai el is kalauzolták az olvasót Schaffhausenbe az egykori "Hallen für neue Kunst"-múzeumhoz, ahol korábban a Merz-féle iglut őrizték. Mivel a múzeumot 2015-ben felszámolták, a műtárgyak a bázeli Raussmüller Collectionbe kerültek. A regényhez tartozó könyvjelző utasítása így ennek alapján változott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b data.bnf.fr, 2015. október 10., http://data.bnf.fr/ark:/12148/cb120350081
  2. ^ a b Mario Merz
  3. ^ a b Mario Merz
  4. ^ a b Benezit Dictionary of Artists, 2017. október 9., B00121324, Mario Merz
  5. Integrált katalógustár, 2014. december 15.
  6. Integrált katalógustár, 2014. december 31.
  7. http://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/601/hartvig_lajos_2009.pdf?sequence=1