Tengeri planáriák

Tengeri planáriák
	Camerata robusta
Rendszertani besorolás
Domén:	Eukarióták (Eukaryota);
Ország:	Állatok (Animalia);
Alország:	ParaHoxozoa;
Alországág:	Valódi szövetesek (Eumetazoa);
Csoport:	Kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria);
Csoport:	Eubilateria;
Főtörzs:	Ősszájúak (Protostomia);
Csoport:	Spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia);
Csoport:	Platytrochozoa;
Csoport:	Rouphozoa;
Törzs:	Laposférgek (Platyhelminthes);
Altörzs:	Örvényférgek (Turbellaria);
Osztály:	Valódi örvényférgek (Rhabditophora);
Rend:	Hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida);
Alrend:	Maricola; Hallez, 1892
Főcsaládok
	a szövegben
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Tengeri planáriák témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Tengeri planáriák témájú kategóriát.

A tengeri planáriák (Maricola) a laposférgek (Platyhelminthes) közé sorolt örvényférgek (Turbellaria) altörzsébe tartoznak, ahol ez a valódi örvényférgek (Rhabditophora) osztályába sorolt hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida) egyik alrendje viszonylag kevés fajjal.

Származásuk, elterjedésük[szerkesztés]

A hármasbelű örvényféregalakúak (Tricladida) három alrendje közül ez különült el először a taxon többi részétől. Mindenfelé megtalálhatók a mérsékel övi és szubarktikus tengerekben; a trópusi vizekből hiányoznak.

Megjelenésük, felépítésük[szerkesztés]

Jelentéktelen külsejű, többnyire 2–20 mm hosszú, fehéres, szürkés vagy barnás férgecskék egy pár szemmel.

Életmódjuk, élőhelyük[szerkesztés]

Valamennyi fajuk a tengerekben él.

A rákplanáriák (Bdellouridae) tapadókorongjaikkal az ősi jellegű tövisfarkú rákok kopoltyúira és végtagjaira rögzítik magukat. Nem élősködők, mert nem a gazdaállat testével táplálkoznak, hanem az általa megszerzett táplálék egy részét orozzák el. Az ilyen életmódot kommenzalistának nevezzük; ezek a férget tehát az ektokommenzalista altípusba tartoznak.

Szaporodásuk[szerkesztés]

Csaknem valamennyien hímnősek. A néhány váltivarú fajnál — amelyek közül a legismertebb az Atlanti-óceán európai partvidékén és a Földközi-tengerben élő Sabussawia dioica — ez a tulajdonság másodlagosan alakul ki úgy, hogy a kétféle ivarszervvel születő álltok egyik ivarkészüléke idővel elcsökevényesedik.