Mandzsu ciprusboróka
 | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 | ||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||
Nem fenyegetett       | ||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||
| ||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||
| Microbiota decussata Kom., 1923 | ||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||
 | ||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Mandzsu ciprusboróka témájú rendszertani információt.
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mandzsu ciprusboróka témájú médiaállományokat és Mandzsu ciprusboróka témájú kategóriát.
|
A mandzsu ciprusboróka (Microbiota decussata) a ciprusfélék (Cupressaceae) családjában nemzetségének egyetlen faja. A tudomány viszonylag későn ismerte meg: első példányait J. K. Siskin gyűjtötte 1921-ben.[3]
Származása, elterjedése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kizárólag a Távol-Keleten és a Tengermelléken, Koreától északra honos. Viszonylag kis elterjedési területe dacára sosem tekintették veszélyeztetett fajnak, sőt, igénytelensége miatt a szerte a mérsékelt égövben termesztett példányok kivadulhatnak.
Megjelenése, felépítése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Elfekvő hajtású növény; hajtásai 20–30 cm vastagon takarják be a talajt, amiről legfeljebb 1,5 m magasra emelkednek fel. Az oldalirányban növekvő ágakon a hajtások vége lecsüng.
Pikkelylevelei és hajtásai a tujákéra (Thuja spp.) emlékeztetnek. Laza, üde zöld lombja nagyon szép, szinte csipkésnek tűnik.
Apró (kb. 6 mm-es), szarvacskás tobozai megérve bebarnulnak.
Életmódja, termőhelye
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A földhöz érő hajtásai legyökeresednek. A napos vagy félárnyékos helyeket kedveli. A legtöbb talajon jól megél, teljesen fagytűrő. A szárazságot is tűri, de a közepesen nedves élőhelyeken érzi magát a legjobban; aszályos időben célszerű öntözni.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Dísznövénynek ültetik; főleg rézsűkre és kőedényekbe. Talajtakarónak egészen kiváló, de népszerűségét csökkenti, hogy pikkelylevelei télen barnára színeződnek. Az üde zöld színt tavasszal gyorsan visszanyeri.
Magas törzsre oltva is kapható.[4]
Kertészeti változatok
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Soproni Egyetem, Botanikus kert: Microbiota decussata". 2017. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 30.
- ↑ environmentalngos.org
- ↑ Greguss Pál: Néhány ritkább fenyőgénuszt képviselő faj xylotomiai vizsgálata
- ↑ "Gödöllői kertészet: Microbiota decussata". 2017. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 30.
- ↑ specialmix.hu: Microbiota
- ↑ "Treemail.hu: Microbiota decussata 'Jacobsen'". 2017. március 31. dátummal az eredeti címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 30.
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- "A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján". IUCN.
- Faiskola.hu: Mandzsu ciprusboróka
- Borhy kertészet: Mandzsu ciprusboróka Archiválva 2017. március 31-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Gazigazító.hu: Örökzöldek kicsit másképp
- Józsa: Józsa Miklós: Fenyők és örökzöldek a kertben. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1980. ISBN 963 231 034 9, 128–130. old.
