Ugrás a tartalomhoz

Malajálam írás

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malajálam
„Malajálam” írása malajálam karakterekkel
„Malajálam” írása malajálam karakterekkel
Típusabugida (bráhmi írásrendszer)
Nyelvekmalajálam, szanszkrit, konkáni, tulu
Időszak17. század -
ÁllapotÉlő
Felmenő írásrendszerekGrantha
   Bráhmi
Rokon írásrendszerektulu, tamil szinhála
Unicode-tartományU+0D00–U+0D7F
ISO 15924Mlym
A Wikimédia Commons tartalmaz Malajálam témájú médiaállományokat.

A malajálam írás (malajálam:മലയാളലിപി) Bráhmi eredetű írásrendszer, közvetlen elődje a grantha írás, amelyből a 17. század körül alakult ki a telugu írásrendszerrel együtt. Malajálam írással jegyzik a Délnyugat-Indiában (Kerala államban) mintegy 28 millió anyanyelvi lakos[1] által beszélt malajálam nyelv szavait, de a konkani nyelv egyik lejegyzési módja is malajálam írással történik. A malajálam a négy nagy dravida nyelv egyike, a tamil, telugu, kannada mellett. A nyelvet kezdetben vatteluttu írással[2] jegyezték.

A malajálam írás alfabetikus szótagírás (ún. abugida), olyan ábécé, amelynek alapegysége a mássalhangzó-alapú szótag, amely egy belső [a] magánhangzót tartalmaz. Mint a többi dél-indiai írásrendszert, a malajálam írást is jellemzően kerek karakterek alkotják. Átírása meglehetősen egyszerű, mivel minden fonetikus hangértéknek külön írásjele van, kiolvasása a karakterek kapcsolódásainak változatossága (ligatúrák) miatt azonban viszonylag nehézkes. A fonetikus karakterkészlet némiképp eltér a többi dravida nyelv írásaiban alkalmazott fonémáktól. Hasonlósága a tamil íráshoz szembeötlő, azonban annál több írásjelet tartalmaz. A zöngés, zöngétlen, illetve aspirált mássalhangzók között különbséget tesz.

Jellegzetességei

[szerkesztés]
  • Az írás vízszintes, balról jobbra irányú.
  • A szimbólumok alapkészlete 36 mássalhangzóból és 14 magánhangzóból áll. A bráhmi írásokhoz hasonlóan minden mássalhangzó egy úgynevezett inherens magánhangzót tartalmaz, a malajálam nyelv esetében az /a/-t.[3] A többi magánhangzó jelölése kiegészítő, úgynevezett diakritikus jelekkel történik, amelyek a mássalhangzó jele fölött, alatt, vagy két oldalán jelzik a magánhangzó hangértékét. A szókezdő, vagy önállóan álló magánhangzóknak külön jelük van. Az inherens magánhangzó eltávolítására az úgynevezett viráma vagy halant jel ( ്)szolgál (például: ക ka → ക് k).
  • Hét jel nem tartalmaz inherens magánhangzót, ezek az úgynevezett „csillu” karakterek.
  • Jellemző két vagy három, inherens magánhangzót nem tartalmazó mássalhangzó találkozása esetén, hogy jelölésük egy jellel történik (ligatúrák).
  • Az írásjelet követő hehezetes hang /h/ jelölésére az ún. viszárga jele ( ഃ)szolgál, ugyanígy külön jelölik az /ṁ/ nazális hangzót ( ം anuszvára).
  • A szavakat szóközzel választják el, és a mondat végét egy pont jelzi, mint az európai gyakorlatban.
  • Bár a malajálam írásban a számoknak önálló jelük van, ma már az arab számokat használják.

Magánhangzók

[szerkesztés]
Néhány malajálam csatolt magánhangzó a /p/ mássalhangzó példáján

A magánhangzóknak két formája lehetséges, az önállóan használt, vagy szókezdő alak és az inherens, („bennfoglalt” /a/) magánhangzó módosítására szolgáló kapcsolt, vagy diakritikus alak. Ez utóbbiak elhelyezkedését a mássalhangzóhoz viszonyítva az ábra szemlélteti.

Malajálam
önálló forma		 Kapcsolt forma ISO Magyaros
ejtésközelítő
അ nincs a a
ആ ാ ā á
ഇ ി i i
ഈ ീ ī í
ഉ ു u u
ഊ ൂ ū ú
ഋ ൃ r̥ ru
എ െ e e
ഏ േ ē é
ഐ ൈ ai ai
ഒ ൊ o o
ഓ ോ ō ó
ഔ ൌ au au

Mássalhangzók

[szerkesztés]
Malajálam ISO Magyaros
ejtésközelítő
ക ka ka
ഖ kha kha
ഗ ga ga
ഘ gha gha
ങ ṅa hnya
ച ca csa
ഛ cha csa
ജ ja dzsa
ഝ jha dzsha
ഞ ña nya
ട ṭa ta
ഠ ṭha tha
ഡ ḍa da
ഢ ḍha dha
ണ ṇa na
ത ta ta
ഥ tha tha
ദ da da
ധ dha dha
ന na na
പ pa pa
ഫ pha pha
ബ ba ba
ഭ bha bha
മ ma ma
യ ya ja
ര ra ra
ല la la
വ va va
ശ śa sa
ഷ ṣa sa
സ sa sza
ഹ ha ha
ള ḷa la

Számok

[szerkesztés]

A malajálam számok és törtek jelölése ma már a nálunk is használt hindu–arab számírással történik, azonban régebben ezeknek is önálló jelölésük volt:

0123456789101001000¼½¾
൦൧൨൩൪൫൬൭൮൯൰൱൲൳൴൵

Mássalhangzók kapcsolódása (mássalhangzó-ligatúrák)

[szerkesztés]

A malajálam nyelvben is előfordulnak mássalhangzó-torlódások, amelyek vagy a mássalhangzó kettőződésével, vagy más mássalhangzó(k) kapcsolódásával jönnek létre. Ezek jelölése két módon történhet:

  • A karakterek egymás mellé írásával, ekkor az első karakter a viráma jellel elveszti az /a/ inherens magánhangzót, a második megtartja. pl. ക്‌ + ക = ക്‌ക → kka
  • Különleges karakterek bevezetésével. pl. ക്ക = kka
Hangzók Nem kapcsolt forma Kapcsolt forma (ligatúra)
kka ക്‌ക ക്ക
ṅka ങ്‌ക ങ്ക
ṅṅa ങ്‌ങ ങ്ങ
ñca ഞ്ച ഞ്ച
ñña ഞ്‌ഞ ഞ്ഞ
ṭṭa ട്‌ട ട്ട
ṇṭa ണ്ട ണ്ട
ṇṇa ണ്‌ണ ണ്ണ
tta ത്‌ത ത്ത
nta ന്‌ത ന്ത
nna ന്‌ന ന്ന
ppa പ്‌പ പ്പ
mpa മ്‌പ മ്പ
mma മ്‌മ മ്മ
cca ച്‌ച ച്ച
bba ബ്‌ബ ബ്ബ
yya യ്‌യ യ്യ
vva വ്‌വ വ്വ

Példa az átírásra

[szerkesztés]

മലയാളലിപി = malajála lipi = malajálam írás

  • മ = ma
  • ല = la
  • യാ = já
  • ള = la
  • ലി = li
  • പി = pi

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Fodor István (szerk) A világ nyelvei, i. m. 910. o.
  2. ↑ Jelentése: „kerek írás”.
  3. ↑ A csillu karakterek kivételével, amelyek önállóan ejtendők

Források

[szerkesztés]
  • Somi Anna: Malajálam. In Fodor István (szerk): A világ nyelvei. Budapest: Akadémia. 1999. 910. o. ISBN 9630575973  
  • Malayalam Alphabet. mylanguages.org. mylanguages.org. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  • Malayalam Script Details. University of Hyderabad. [2010. szeptember 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  • Malayalam Alphabet. ancientscript.com. (Hozzáférés: 2011. május 2.)
  • Major István: VI. Dél-Ázsia nyelvei. In Ligeti Lajos (szerk.): Keleti nevek magyar helyesírása. Budapest: Akadémiai. 1981. ISBN 963-05-2080-X  
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Malajálam_írás&oldid=27841417”