Mala Novska Rujiška
| Mala Novska Rujiška | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 432 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 22,7 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Terület | 19,05 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 44° 55′ 43″, k. h. 16° 23′ 27″44.928611°N 16.390833°EKoordináták: é. sz. 44° 55′ 43″, k. h. 16° 23′ 27″44.928611°N 16.390833°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Mala Novska Rujiška (szerbül: Мала Новска Рујишка), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 66, közúton 100 km-re nyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 17 km-re délre, a Vojskova folyó felső folyásától keletre elterülő erdős, vízfolyásokkal szabdalt dombvidéken, 150 - 400 méteres tengerszint feletti magasságban található. Keleti határa egészen a Japra folyóig terjed. Több, kis településből áll.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 571 | 429 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 0 | 2 |
| Jugoszláv | 1 | 0 |
| Egyéb | 1 | 1 |
| Összesen | 573 | 432 |
Története
[szerkesztés]A térség 1537-ben Blagaj várának elestével került török kézre. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként az akkor még egységes Rujiškán 137 házat és 887 ortodox szerb lakost számláltak.[4] Később Rujiška területét Mala és Velika Rujiškára osztották fel. Mala Rujiškának a Bosanska Krupai járáshoz tartozó, kisebb, nyugati része Mala Krupska Rujiška, míg a Bosanski Novi járáshoz tartozó, nagyobb, keleti része a Mala Novska Rujiška nevet kapta. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Kostantin császár és Szent Ilona császárnő tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
További információk
[szerkesztés]
